Nevelési program

Az óvoda neve: FERTŐRÁKOSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

Az óvoda címe: 9421 FERTŐRÁKOS, FŐ UTCA 156.

Telefonszám: 99/355-032
Az óvoda fenntartója:

FERTŐRÁKOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

CÍME: 9421 FERTŐRÁKOS, FŐ UTCA 139.

Telefonszám: 99/530-024
Az óvoda alapító okiratának száma, kelte:

48/2009. (V. 19.) KT
Engedélyező szerv neve:

FERTŐRÁKOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Az óvoda vezetője: HEIZER CSABÁNÉ
A program benyújtója: ÓVODA, FERTŐRÁKOS

I./1. BEVEZETŐ

Óvodánk Győr-Moson-Sopron megyében a nyugati országhatár közvetlen közelében, Fertőrákoson található. Az önkormányzat által fenntartott, részben önállóan gazdálkodó, 3 csoporttal működő intézmény. A falu centrumában helyezkedik el, így jól megközelíthető.
A régi, öreg sváb családi házból átalakított óvoda hosszan elnyújtott épülete természetes módon illeszkedik a falu települési építészeti szerkezetébe. Hatalmas udvarunk és kertünk ideális a gyermekeink számára, mert gazdag játék és mozgáslehetőséget biztosít.
A környező erdők, a közeli Fertő tó, a híres Kőfejtő tág lehetőséget kínál a természeti környezet megismerésére és megszerettetésére.
A falut magyar, német nemzetiségi és cigány családok lakják, akik hosszú évtizedek óta egymás mellet békében élnek.
A német nemzetiségi családok kérésére, alapítványi segítséggel l995-ben kétnyelvű német-magyar csoportot indítottunk, ahol gyermekeink nevelésében a német anyanyelv használata és hagyományaik ápolása is biztosított.
Gyermekeink 21%-a a roma etnikumhoz tartozik, így komoly hangsúlyt kap munkánkban a roma családokkal való fokozott törődés, felkarolásuk. A cigány családok elismerik etnikai származásukat, de nem beszélik a cigány nyelvet.
Mindezek tükrébe tudatosan alakítjuk az élmény teli környezetet, ahol a gyermeket körülvevő személyi-és tárgyi feltételek optimálisan adottak, meghatározók; ­- fejlődő személyiségükhöz biztosítjuk az inger gazdag, óvodai környezetet.
Arra törekszünk, hogy óvodánk gyermekbarát, gyermek közeli, családias legyen, ahol megvalósul a gyermekekkel, a szülőkkel való optimális harmónia, így a családi nevelést kiegészítő funkciót látunk el.
I./2. BEMUTATKOZÁS
Óvodánk nevelőmunkájának megújítását a játék és a tanulás megújítása, korszerűbb szemléletű felfogása köré csoportosítottuk. Mindkét tevékenységnek a gyermekkorban azonosak a gyökerei: a gyermek tevékenységi vágyából, játékosságából fakadnak.
Óvodapedagógiai tevékenységünket a község önkormányzata és a által támogatott oktatásügyi elképzeléseik ismeretében alakítottuk ki és fejlesztettük tovább. Felmértük a szülők és a falu társadalmi igényeit, az óvoda szűkebb környezeti, szociális feltételeit és eddigi szakmai munkánkat.
Nevelőtestületünk megszavazta a tartalmi munka fő irányát, mely szerint jól bevált hagyományainkat megtartva, eddigi gyakorlati munkánkat kis lépésekben fejlesztve valósítjuk meg a nevelési programunkat.
Alapvető szempontnak azt tekintjük, hogy az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonásokat fejlesszük.
Nevelőmunkánk tartalmi színvonalát nagymértékben az óvónők felkészültsége, érdeklődése, attitűdje, elkötelezettségük foka határozza meg, melyre a jövőben is építünk. Hisszük, hogy az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára, személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik.
Községünk-óvodánk természeti adottságait, a gyermekek életkori sajátosságait, a képességfejlesztés lehetőségeit figyelembe véve alakítottuk ki sajátos arculatunkat, melyeket hagyományainkra építve, folyamatosan továbbfejlesztve valósítunk meg.
Óvodánk csoportszerkezete

Óvodánkban a 3 csoport vegyes életkorú, melyből 1 nemzetiségi és 1 német nyelvű csoport működik. A szervezésnél a gyermekek érdeke a fő szempont, melyet a nevelőtestületnek együttműködően kell támogatni.

A csoportok kialakításának elvi szempontjai

A gyermekek csoportba kerülésének elvei: megfelelő életkori arány, testvérkapcsolatok, nemek aránya.
A nemzetiségi csoportba kerülés fő szempontja a szülők igénye, túljelentkezés esetén az SzMSz-ben megfogalmazott szabályokat tartjuk szem előtt.

c.)Az ily módon kialakított csoportok életmód szervezésének elvei:
A gyermekek fejlődésbeli különbségére differenciált tevékenységi stratégiát kell kigondolni.

Az „együtt és külön” elvet érvényesíteni kell.

A tevékenységet a nagyok szintjére kell szervezni, a kicsik kedvük szerint kapcsolódhatnak be.

Fontos mindenki önmagához mért értékelése, az életkor és a fejlettség nincs összhangban, sok estben jelentős érésbeli eltérés lehetséges.

– A nagyobbak szociális vonzereje az óvónői hatást erősíti.
A csoport kisebb egységekre tagolódik, mely a tevékenység jellegétől függően alakul.

A nagyok részére minden tevékenységnek megvannak a maga szabályai, a lehetőségekkel és korlátaival együtt.

Az önkéntesség nem jelenti a rendszeres távolmaradások elfogadását.

A játékos helyzetekben fontosak az ésszerű szabályok, szokások, a megfelelő magatartásformák, melyek fokozzák a közös játék élményét.
Kezdeti, befogadási időszakban szilárd szokásrendszert kell kialakítani, az átrendeződések, státuszváltások miatt, a magatartási szokások erősítése a legfontosabb feladat, a kicsik – nagyok zavartalan együttműködése érdekében.

– Életkortól függetlenül erősíteni kell a szociális szerepeket, támaszkodni kell azoknak a gyerekeknek a segítségére, akik azonosulnak a szabályokkal.

ii. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
Nevelési programunk alapelvei

– Minden ember, beleértve a gyermek és pedagógus is, olyan érték, akit elfogadás, tisztelet, megbecsülés, szeretet, gondoskodás és különleges védelem illet meg.

– Alapvető a gyermek alapos megismerése, a személyes bánásmód, a gyermekkel való szoros együttműködés, mely lehetővé teszi egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását, a személyiségvonások fejlődését..

– Hangsúlyozott figyelmet fordítunk a közösségi életre történő felkészítésre.

– Célul tűzzük ki a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését az egyenlő hozzáférés biztosításával.

– Tudatosan törekszünk a játék elsődlegességét biztosítani, mely sokféle tapasztalatszerzést, tanulási lehetőséget ad a gyermek számára. A játékra alapozva szervezzük a gyerek igényeihez, életkori sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, mivel a gyerek utánzás útján, cselekvéssel egybe kötve, sokoldalú tapasztalatszerzéssel tanul.

– Kiemelten kezeljük a környező világunk megismerését,a környezettudatos magatartás kialakítását, és az egészségmegőrző- mozgásfejlesztő nevelőmunkát.

– Hangsúlyozottan figyelünk a német nemzetiségi csoportunkra, mert fontosnak tartjuk a nyelvi alapozást, fejlesztést és a hagyományápolást, a nemzetiségi kultúrához való kötődést.

– Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

– Befogadjuk óvodánkba a más országból érkező gyermekeket is.

– Hangsúlyt fektetünk az inkluzív és integrált nevelésre.
Pedagógusképünk

Alapelveink érvényesítéséhez óvónőink magas színvonalú ismeretekkel és a pedagógiai hivatás legfontosabb képességeivel rendelkeznek.
Nyitottak vagyunk az új ismeretek befogadására.
Szakképesítésünk mellett személyiségünk, rátermettségünk, képességeink, és a pálya iránti elhivatottságunk egyaránt alkalmassá tesz bennünket a feladatok ellátására.
Személyiségünkkel védelmet, biztonságot jelentünk a gyerekek számára.
Magatartásunkban érvényesül a humanizmus, a befogadás, az elfogadás, a tolerancia, a pedagógiai optimizmus.
Az óvónővel kapcsolatban elvárás a nyitottság, az érzékenység, együttérzés, segítőkészség.
Mindannyian valljuk: az óvónő személye minta a nevelésben. Modell-közvetítő szerepét vállalnia kell a gyermek, a szülő és a helyi társadalom felé,- így egész életvitelével követendő példát ad.
A gyermek egyedi mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.

Gyermekképünk: olyan gyermek nevelése, aki testben-lélekben egészséges, képességei szintjén optimálisan fejlődik, környezetében eligazodik, a természetet szereti, féltőn óvja, aki érdeklődő, a világ dolgaira rácsodálkozik, vidám, élettel, élményekkel teli.

Ezek szellemében fogalmaztuk meg nevelőmunkánk mottóját:

„ Élményteli, tevékeny, gazdag óvodai életet kívánunk megteremteni, amely mint egy SZÍNES VILÁG körülöleli a gyermekeket és önfeledt, boldog gyermekkort biztosít számukra

Helyi nevelési programunkat az „Óvodai nevelés országos alapprogramjá”-ra építettük,

Figyelembe vettük: a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvé”-t

Felhasználtuk: az l989-es „Óvodai nevelés programjá”-nak megőrzendő értékeit;

– Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” c.

választható óvodai programját

– Zilahi –Stöchert: „Óvodai nevelés játékkal, mesével” c.választható

program elemeit.

„Négyszínvirág” c. óvodai program ajánlásait.
Deli Andrásné Nagy Jenőné: Útmutató a nemzeti és etnikai kisebbségi óvodák helyi nevelési programjának elkészítéséhez c. programkészítő könyvének javaslatait.
SNI gyermekek irányelve 2/2005. (III: 1:) OM rendelet
2003. évi 25/II számú Oktatási Közlönyben megjelent Kt. módosításait.

II./2. Alapvető céljaink
– A családi nevelésre alapozva a 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, komplex, harmonikus fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása, a gyermek központúság alapján életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével.

– Kiemelt jelentőséggel bír az egészséges életmódra nevelés, és a művészeti nevelés ( vers, mese, dramatikus játék, ének, énekes játék, zene hallgatás, rajz, mintázás, kézi munka).

– Közeli és távolabbi természeti környezetük megszerettetése, védelme természeti lehetőségeink által.
Részcélok:

– A nemzetiségi és német nyelvű csoportban a kétnyelvűség kibontakoztatása, a német

nyelv megőrzése, fejlesztése. A nemzetiség hagyományainak, népi

kultúrájának ápolása, átörökítése.

– Fokozott törődés a cigány és más kisebbséghez, vagy más országból ide települt gyerekekkel, felzárkóztatásuk a fejlődés érdekében.

II./2. Alapvető feladataink

Az óvodás gyerek fő tevékenységi formájára alapozva az alábbi tevékenységi formákat kell megvalósítani.

Az egészséges óvodai környezet megteremtése, az egészséges életvitel igényének megalapozása.
Az egészségügyi szokások alakítása, gyakorlása tevékenységhez kötve.
Az egészségügyi hátrányok leküzdése, fokozott gondozási feladatok mindennapi ellátása.
Biztonságos, derűs, szeretetteljes, légkör megteremtése, mely sokféle érzelmi légkört biztosít és hozzájárul a gyermekek érzelmi neveléséhez.
Törekszünk a gyermekek társas viszonyainak kialakításában egymás elfogadtatására, magatartásuk alakítására, a társas viszonyok formálására.
A közös élmények, együttlétek, a közösen végzett tevékenységek erősítsék az olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az egymás iránti figyelmesség, törődés, megértés.
A gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel tesszük lehetővé, hogy egyre több ismeretet szerezzenek természeti és társadalmi környezet
A környezet tevékeny megismerésével, a természet szeretetére
neveléssel, a környezetvédelmi tevékenységek gyakorlásával törekszünk a gyerekek értelmi fejlesztésére.
Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem képzelet, gondolkodás és az alkotó vágy) fejlesztése.

Részfeladataink.

A kisebbségi nevelés biztosítson megfelelő anyanyelvi környezetet gyermekeink számára.
A német kisebbség még élő szokásainak megismertetése, nyelvének, kultúrájának ápolása az óvodások hétköznapi tevékenységeiben, ünnepekben.
A hátrányos, ill. a nehezen nevelhető gyermekeknek nyújtott érzelmi támasz, a gazdag élményanyag segítse az óvodai életbe való beilleszkedésüket, hátrányaik enyhítését.
A SNI gyermekek felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása.
A tiszta beszédben, értelmi képességeikben lemaradt gyermekek fejlesztő pedagógushoz, logopédushoz juttatása.

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

III./1. Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek testi szükségleteinek kielégítése, egészséges életvitel igényének alakítása az egészséges testi fejlődés érdekében.
Feladatok:

– A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.

– A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.

– A gyermekek fejlődéséhez szükséges környezet kialakítása.

– A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy eltérések tapasztalhatók. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyermekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét, melyet a csoportban dolgozó óvónők és dajkák azonos módon, következetesen gyakorolnak. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. Hangsúlyozzuk a réteges öltözködés előnyeit. A gyermekek tisztasága, ápoltsága érdekében összefogva az egészségügyi szakemberekkel egészségnevelő, ismeretterjesztő munkát végzünk a szülők körében.

– A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Naponta szervezünk néhány percig tartó mozgásos tevékenységet, a szabad levegőn való tartózkodást, melyek hozzá járulnak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez.

– Megfelelő időjárás esetén a mozgáskoordinációjuk fejlődéséhez testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk.

– Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Figyelembe vesszük a gyerekek eltérő alvásigényét. A korábban ébredők csendben tevékenykedhetnek.

– A gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése óvodánkba biztosított: tartás-, látás-, hallásvizsgálat, fogászati szűrés.

– Az edzés lehetőségét minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodással használjuk ki, figyelembe véve a gyermek ellenálló képességét. Kihasználjuk a levegő, napfény, víz együttes hatását, de odafigyelünk az erős napsütés káros hatásának kiküszöbölésére.

– Testi épségük védelme és a baleset megelőzése érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük gyermekeinket. Az eszközök használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik.

– A lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk olyan esztétikus, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. Óvodánk tágas udvara lehetőséget nyújt a változatos játéktevékenységekhez. A sok fa és bokor meleg, napsütéses idő esetén is árnyékot biztosít. A nagy szabad füves és aszfaltozott pálya bő alkalmat ad a szervezett mozgásos tevékenységekre. A gyermekek szabad mozgását, edzését a különböző ügyességi játékokkal, mászókákkal, egyensúlyozó eszközökkel, mozgásfejlesztő szerekkel biztosítjuk.

– A többfunkciós csoportszobák alapterülete a létszámnak megfelelő, világos, hideg időben az egész napos játék színterei, egyúttal az étkezés és az alvás helyei is.

– Óvodánk nem rendelkezik külön öltöző helyiséggel, így a folyosón: fogason és öltözőzsákban tarthatják a gyermekek a levetett ruhadarabjaikat.

– Környezettudatos magatartás kialakítására törekszünk, védjük és óvjuk környezetünket. A gyermekek figyelemmel kísérik a kertünk gondozását, részt vesznek a munkálatokba. ( a fű összeszedése, a virágok ösztönzése, fejlődésük figyelemmel kísérése)A védett virágokat fokozottan óvjuk.

– A műanyag palackokat külön zsákba gyűjtjük,és felállítottunk a kapu alatt egy használt elem gyűjtőt is.

A fejlődés eredménye óvodáskor végére:
Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik.
Önállóan használják a mosdót.
Köhögéskor és tüsszentéskor igénylik és helyesen használják a zsebkendőt.
Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára
A kanalat, villát megfelelően használják, a kés használatával ismerkednek.
Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból; eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani.
Önállóan öltöznek, vetkőznek; ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.
Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra.

III./2. Az érzelmi nevelés, és szocializáció
Célunk:

A gyerekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. A hátrányos helyzetből, érzelemsivár környezetből érkező gyermekeknél a tartós, szeretetteljes kapcsolat kiépítése.

Feladataink:

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig; – ahol a közös élményeken alapuló közös tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat jön létre gyermek – gyermek, gyermek – felnőtt között.
A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése, amelyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális ÉN – kép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására. A gyermek önérvényesítő törekvéseit figyelembe vesszük.
A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetésekből igyekszünk képet kapni a család érzelmi viszonyairól, a családtagok érzelmi kötődéséről. A tapasztalatok alapján készülünk fel a gyermekek fogadására.

A csoportszobák kedves, derűs, nyugalmat árasztó berendezése hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek egész nap folyamán megfelelő helyet találjanak, és jól érezzék magukat. Alapvető az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias, gondolkodó légkör megteremtése. A dajkák munkáját is hassa át az érzelmi töltés, így pozitív gyermek dajka kapcsolat alakulhat ki.

A beszoktatásra külön gondot fordítunk, ahol az anya a gyermekével együtt ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Elfogadjuk az otthonról hozott kedvenc játékát, sőt az első napokban mi is kedveskedünk személyes kis meglepetésekkel.

A hátrányos, érzelem sivár környezetből érkező gyermekeknek az óvónő „anyapótló”. Fontos, hogy nagy szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel forduljon feléjük. Így lehet a többi gyereket is a másság elfogadására nevelni.

A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakargatás, mesélés).

A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását, miközben fejlődik, erősödik a gyermek – gyermek, felnőtt – gyermek pozitív érzelmi kapcsolata is. Mindehhez tevékenykedtető élet szükséges, ahol a közös élmények biztosítják a gyermek együttműködését, amely formálja az egymáshoz való viszonyukat, közösségi életre való felkészítésüket. A bátortalanabb gyermekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előre lépésben, örülünk apró sikereiknek.

A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése alapvető feladatunk, amelyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális ÉN- kép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására.

A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük a barátságok alakulását az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat.

Az óvónő alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív ÉN- képe kialakuljon.

Hangsúlyt fektetünk az udvarias magatartásra a nap minden szakában, a kulturált viselkedés jó szokásaira: köszönés, valamit kérni, megköszönni, megszólítás, hangnem, beszédstílus.

A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség.

Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat.

A gyermek nyitottságára építve óvodánk elősegít, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, ezért szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködését kérjük.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

– Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, óvodájukhoz s ez cselekedeteikben nyilvánul meg.

– A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt.

– Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő, társaik közlését.

Ébredezik bennük a közösségi öntudat.

– Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak

betartása.

– Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek.

– Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják (másság).

– Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek.

– A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.

– Képesek nyugodtan ülni, a tevékenységeket türelmesen befejezik.

– Tudnak kezdeményezni.

– Konfliktushelyzetben tudnak egyezkedni, a felmerülő akadályokat képesek legyőzni.

– Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

III./ 3. Az anyanyelvi, az értemi fejlesztés és nevelés
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat számunkra. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére jelentős figyelmet fordítunk.

Az értelmi nevelés a gyermek eddig megszerzett ismereteire, tapasztalataira építsen, bővítse, rendszerezze azt különböző tevékenységek, és élethelyzetekben való gyakorlás során.

Az óvodapedagógus feladata továbbá az értelmi képességek ( érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), valamint a kreativitás fejlesztése.

Az óvónő építsen a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire. Változatos tevékenységekkel további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeink az őt körülvevő természeti-, és társadalmi környezetről.
IV. Az óvodai élet megszervezése
Programunk javasolt hetirendje:

KÖTETLEN
KÖTÖTT
életkor
rendszeres
alkalom-szerű
rendszeres
alkalomszerű
3-4 évesek
Környezet megismerésére nevelés

Vizuális nevelés

Zenei nevelés

Irodalmi nevelés
Szabad mozgás minden nap
Szervezett mozgás
Irodalmi nevelés

4-5 évesek
Környezet megismerésére nevelés

Vizuális nevelés

Zenei nevelés

Irodalmi nevelés
Szabad mozgás minden nap
Szervezett mozgás
Irodalmi nevelés

Környezet megismerésére nevelés

Zenei nevelés
5-6-7 évesek
Környezet megismerésére nevelés

Vizuális nevelés

Zenei nevelés

Irodalmi nevelés
Szabad mozgás minden nap
Szervezett mozgás
Irodalmi nevelés

Környezet megismerésére nevelés

Zenei nevelés

Vizuális nev

Logopédiai foglalkozás heti 1 alkalommal. Az igényeknek megfelelő óraszámban.

Fejlesztőpedagógiai foglalkozás heti 1 alkalommal.

Gyógypedagógiai foglalkozás a SNI gyermekek igényeinek megfelelően.

Programunk javasolt napirendje
A tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit, esztétikus, higiénikus gondozásukra fordítható időszükségletet. A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontunk: a kötetlenség, a rugalmasság. Kiinduló pontunk az óvodáskorú gyermek fő tevékenysége: a játék. Ebből következik, hogy legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítunk.

A tervezett tevékenységek formái (ajánlás)

Kötelező: Testnevelés (4-5-6-7 éveseknek)
Mozgásos játékok

Közvetve kötelező: Vers-mese-dramatikus játék.
Ének, énekes játékok.
A környezet megismertetése, megszerettetése.

Kötetlen: Rajzolás, mintázás kézimunka.
A környezet megismertetése, megszerettetése.
(matematikai játékok, 5-6-7 éveseknek)

A szervezet „tanulás” munkaformái.

Frontális: Mozgás, mozgásos játékok.
Vers-mese.
Énekes játékok.
Mikrocsoportos: Ének.
Rajz, mintázás, kézi munka.
Környező világ tevékeny megismerésére nevelés.
Egyéni: Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján.

Spontán folyamatok kötetlen formában

Játék – minden megjelenési formájában.
Vállalkozás, ajánlkozás – valamilyen feladatra, tevékenységre.
Segítés – kortársnak, kisebbnek, felnőttnek.
Saját magával – kapcsolatos teendők felismerése, elvégzése.
Váratlan esemény – valamilyen történés a környezetben látogatás, meghívás valahová,
vendég, gyermeki ötlet, kiváncsiság.
Gyermekek kérdései, probléma felvetései.

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai
A tevékenység kerete.

A gyermekek számára óvodánk (szűkebb-, tágabb) természeti – és társadalmi környezetének tevékeny megismertetése, megszerettetése az évszakok és az ünnepek aktualitásának figyelembe vételével történik.

Komplex ismeretek nyújtása, megtapasztalása, bővítése, különböző jellegű tevékenységek alkalmazása globális fejlődésüket szolgálja.
Ehhez felhasználjuk:

A játék, a játékba integrált tanulás lehetőségeit (matematikai tapasztalatok).
A környezetismerettel kapcsolatos alkalmi és folyamatos megfigyeléseket, otthoni és óvodai élményeket.
Vizuális jellegű, változatos tevékenységeket.
Irodalomhoz tartozó (vers, mese, dramatizálás) lehetőségeket.
Ének – zenei ízlésük kialakításához szükséges tevékenységeket.
Mozgás, mozgásos játékok lehetőségeinek alkalmazását.
Munka jellegű tevékenységek bemutatását, gyakoroltatását.
V./1. Játék, játékba integrált tanulás

„Ne kényszerrel oktasd a gyermeket,

hanem játszva,

úgy, hogy előbb fürkészd ki

a hajlamaikat.”

/ Platon /

Cél:
A gyermekek egyéni, belső késztetéseinek, vágyainak, képzettársításának kibontakoztatása.
Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetővé tétele a szabad játék és a játékba integrált tanulás keretében.

Feladatok:
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.
Az óvónő játéksegítő módszerei, a 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták ( mozgásos játék, gyakorló játék, szerepjáték, építő-, konstruáló játék, barkácsolás, szabályjáték,dramatikus játék és bábozás) minőségének, tartalmának gazdagításához.
A szűkebb, tágabb környezetben szerzett tapasztalatok, ismeretek feldolgozása a szabad játékban ill. játékba integrált tanulás során.
Nagyobb teret adni a szerepjátékoknak, melyek igen jelentősek a gyermekek személyiségének fejlődése szempontjából.
Bővíteni a szerepjátékok témáit, eszközeit, és az ehhez szükséges élményeket, tapasztalatokat.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása
Fontos, hogy az adott csoportban az életkori sajátosságoknak megfelelő méretű és számoságú ill. esztétikus játékeszközök álljanak a gyermekek rendelkezésére, melyek valamilyen játéktevékenységre motiválják őket.

Minden korcsoportban a félkész eszközök biztosítása, gazdagítja a játék minőségét, tartalmát. Ezekről a játék aktualitásának megfelelően gondoskodunk.

A valódi alkotó játék kialakuláshoz megfelelő időre és helyre is szükségük van a gyermekeknek. Ezt figyelembe véve minden csoportban külön teret biztosítunk a különböző jellegű játéktevékenységekhez. /Építősarok, mesesarok, babakonyha, babaszoba, tornasarok és egyéb nyugalmasabb tevékenységekhez szükséges hely / A megfelelő játékeszközök és játékterek megléte mellett a játéklehetőség folyamatosságát is biztosítjuk az elmélyült, alkotó jellegű játék kialakulásához.

A közösen gyűjtött terményeket és terméseket, a gyermekek által készített eszközöket, valamint a „ kincses ládát / is a gyermekek által elérthető helyen tároljuk/, hogy játékaikat bármikor használhassák.

A szerepjátékok kialakulásához, tartalmuk bővüléséhez élményszerű tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk.

A „jobb ízű” játék létrejöttének érdekében, alkalmanként tréfás szavakat, humoros kifejezéseket is használunk.

A 3-4 éves gyermekeket megtanítjuk bizonyos játékeszközök célszerű használatára. Játékukba csak ötletadás szintjén, vagy balesetveszély esetén avatkozunk be. Segítjük a későbbi játszó párok, játszócsoportok kialakulását.
A napirendet, az időjárás figyelembevételével igyekszünk úgy alakítani, hogy az udvari játéktevékenységeikhez minél több idő jusson.

Az udvaron és a kertben is megteremtjük a nyugodt, kreatív játék lehetőségeit /barkácsolás, festés, rajzolás, konstruálás, homokvárépítés stb. /, a gyakorlójátékokhoz apró eszközöket biztosítunk, a nagymozgásos játékok mellett. A kertben is használhatják a maguk által készített bábokat, az ilyen jellegű játékokhoz kisméretű paravánt adunk; a dramatizáláshoz pedig az aktualitásnak megfelelő kellékeket.

A gyermekek otthonról hozott tapasztalatait, különböző munkahelyeken tett látogatásainkkal, erdei kirándulásokkal gazdagítjuk. Ezek együttese és az óvónő esetleges szerepvállalása segíti a szerepjáték kialakulását, tovább fejlődését.

A játékok sokféleségét különböző ügyességi- és szabályjátékok ismertetésével is gazdagíthatjuk.

Az óvónő játéksegítő módszerei – a 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták minőségének, tartalmának gazdagításához
Elsődleges feladatunk a csoport és az egyén játékszintjének a felmérése. Ennek megfelelően a játékeszközök, – lehetőségek, – alkalmak biztosítása.

A 3-4 éves gyermekeknek leginkább a gyakorlójátékhoz szüksége eszközöket, valamint az egyszerű mozzanatokat tartalmazó szerepjáték kellékeit kínáljuk fel. Szükség szerint megtanítjuk a gyermekeket az eszközök célszerű használatára, esetleges szabályokra, a játékok jellegének megfelelő hely kialakítására, a játékokhoz használt eszközök praktikus elhelyezésére, elrakására.

A gyermekek igényeinek és játékszintjüknek megfelelően, játékukban szerepet vállalunk, esetlegesen példát adunk, szükség szerint szabályokat állítunk fel.

Az építő és konstrukciós játékoknál észrevetetjük a sokféle variációs lehetőséget, megfigyeltetjük a játékhoz használt különböző formákat, méreteket.

Felhívjuk a gyermekek figyelmét a más-más anyagból készült, több féle formájú tárgyak külső, belső tulajdonságaira, ügyelünk a gyermekek konstrukciós játékának formagazdagságára.

Megéreztetjük a gyermekekkel az alkotás örömét, mintegy ösztönözve a további még gazdagabb, elmélyültebb játékra.

Ügyességi- és szabályjátékok, valamint társasjátékok élvezetére is megtanítjuk a gyermekeket. Ezzel elősegítjük a gyermekek koncentrálóképességének fejlődését. Gondolkodásra késztetjük őket esetleges maguk alkotta szabályok kitalálására, ügyelve arra, hogy a feltételek egyszerűek és könnyen betarthatók legyenek.

Segítünk a gyermekeknek a szabályjátékokhoz tartozó nyertes és vesztes, pozitív és negatív élményének megértésében, elviselésében.

Megéreztetjük a legközelebbi, lehetséges győzelem reményét is.

A színpadi játékok kialakulását gyakori meséléssel, bábozással, dramatizálással segítjük elő.

A népi és mozgásos játékokat, mondókák, versek, dalos játékok gyakori hangoztatásával ismertetjük meg a gyermekekkel /ügyelve az esztétikus, hangulatkeltő előadásmódra /.

Az anyanyelvi játékok kiválasztásánál elődleges szempontunk a szókincs gyarapítása, a kifejezőkészség és az artikuláció fejlesztése.

A játékba integrált tanulás
A programunknak megfelelően a teljes játékidőt, játékba integrált tanulásnak vesszük.

A feldolgozásra szánt témáktól függetlenül, a különböző játékszituációkat és az abból adódó helyzeteket kihasználva igyekszünk a gyermekek ismereteit, tapasztalatait gyarapítani. /pl.: az építő- és a konstrukciós játékoknál matematikai ismeretek megalapozása, bővítése /

A játékhoz használt különböző tárgyak, eszközök tulajdonságainak tudatos megtapasztaltatásával próbáljuk a gyermekeket globális ismeretekhez juttatni.

A tervezett játéktevékenységeket, igyekszünk a kialakult játékfolyamathoz – a lehetőségeket figyelembe véve – a legkedvezőbb, legtermészetesebb módon kapcsolni. Így nem szakad meg a játék folyamata, esetleg más irányt vesz.

A tervezett játéktevékenységek – szükség szerint – mikrocsoportos formában történnek, a játékok elrakása nélkül. /esetleg körjátéknál kell nagyobb teret biztosítani/ A tevékenységek befejezésével – igény szerint – a gyermekek folytathatják a korábban megkezdett játékukat, ill. más tevékenységgel foglalják el magukat.

A gyermekek folyamatos játéktevékenysége heti egy alkalommal megszakad /kötelező érvényű / szervezett mozgástevékenység miatt. Jó idő esetén az udvaron, ill. a kertben, rossz idő esetén a csoportszobában tesszük lehetővé, hogy a gyermekek mozgásigényüket játékos módon elégíthessék ki.

A felkínált játéktémákat, a választott játéktevékenységeket, – eszközöket az évszakoknak, jeles- és ünnepnapoknak megfelelően alakítjuk.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

A gyermekek képesek elmélyülten, produktívan, egyénileg és csoportosan játszani.
Egy- egy játéktémában több napon keresztül, együttesen részt venni.
Játékukban a szerep- és konstrukciós játék dominál.
Igénylik és szeretik a szabályjátékokat, elfogadják az ezzel kapcsolatos viselkedési normákat.
Szeretik a színpadi játékokat, az ismert meséket többszőr dramatizálják, bábozzák.
Kör- és felelgetős játékban szívesen részt vesznek.
Társas viselkedésükben tapasztalható az óvoda által kialakított, gyakoroltatott viselkedési szabályok alkalmazása.

V./2. A külső világ tevékeny megismerése

Célok:
A gyermekek ismerjék meg, fedezzék fel szűkebb, tágabb környezetüket.
Pozitív érzelmi viszony kialakítása a gyermekekben, az emberi, tárgyi, természeti, világi értékeink iránt, óvónői példamutatással.
Szerezzenek komplex tapasztalatokat a dolgok tulajdonságairól, jellemző jegyeiről!
Környezetükkel kapcsolatos ismereteik segítsék a gyermekeket mennyiségi, alaki, nagyság-, tér-, és síkbeli eligazodásban is.
Óvónői segítséggel keressenek ok-okozati összefüggéseket környezetükben, az idő múlása, az évszakok és az időjárás változásainak folyamatában.
Az érzelmi nevelésen keresztül ki kell alakítani a gyermekekben a környezetbarát gondolkodást.

Feladatok:
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során.
A 3-6-7 éves korban tervezhető – 4 évszak köré csoportosított – jellegzetes tartalmak biztosítása.
Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten értsék a természetben lezajló folyamatokat, történéseket, s fokozatosan képesek legyenek a környezeti tényezők közötti összefüggések felfedezésére, s majd, azok megértésére.
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása
A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében – szükség szerint – mikró csoportban történik.

A közvetlen megfigyelés, a cselekvésen alapuló tapasztalat- és élményszerzés lehetőségeit udvarunkon, kertünkben, csoportszobáinkban, ismerős családoknál, sétáink és kirándulásaink alkalmával biztosítjuk.

Heti egy alkalommal tervezünk természeti-, emberi-, tárgyi-, környezeti témával kapcsolatos tevékeny tapasztalati lehetőséget. A természeti változások megfigyelését folyamatosan biztosítjuk.
Évszakonként legalább egy alkalommal /korosztálytól függően / erdei programot szervezünk óvodásainknak. A kirándulás célját és időtartamát gyermekeink életkorát és adottságait figyelembe véve tervezzük. A tapasztalatok, élmények egyeztetésére, ismeretek rendezésére igyekszünk a természetes helyzeteket kihasználni.
Minden egyéb óvodai tevékenységet az évszakok köré csoportosítunk, és a témákat is ennek megfelelően próbáljuk válogatni, az adódó természetes szituációkat kihasználva, alkalmazni. E módszer segítségével igyekszünk a gyermekeket komplex ismeretekhez juttatni.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.
Környezetünk tevékeny megismerése során sok lehetőség adódik a gyermekek szókincsének gyarapítására, nyelvi kifejezőkészségük fejlesztésére.

A mikrocsoportos formában történő tapasztalatszerzések nagyobb lehetőséget adnak az óvónő-gyermek személyes beszélgetéseire, a gyermekek bátrabb megnyilatkozásaira, kérdéseik megválaszolására, kapcsolatuk elmélyülésére. Az ilyen szituációk fokozottan gyarapítják a gyermekek szókincsét, biztosítják nyelvi kifejezőkészségük fejlődését. Lehetővé teszik, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, észrevételeiket, kívánságaikat, érzelmeiket.

Az óvodások természetes helyzetekben tanulják meg a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedési normákat, erkölcsi szabályokat / köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérés, véleménynyilvánítás /.

A különböző tapasztalatok, tevékenységek során megtanulják önmaguk és mások értékeit megbecsülni, beleértve a tárgyi, világi értékeket is.
Óvodásaink – a község adottságait figyelembe véve – rendkívüli lehetőséggel bírnak. A Kőfejtő, Fertő-tó, a Kristálymúzeum, püspöki kastély, szégyenoszlop stb. tárgyi, világi értékei, és velük kapcsolatos ismeretek lehetővé teszik, hogy az itt élő gyermekek szókincse, ill. ilyen jellegű ismereteik gazdagabbak a hasonló korú, másutt élő gyermekekénél.
A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása
A gyermekek közvetlen környezetükben érzékeljék, észleljék a környezet esztétikumát. Természetes szituációkban érzékeljék a hangokat, a színeket, szagokat, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát.

3-4 éves korú ill. az új gyermekek,

Még folyamatos óvodába járásuk előtt ismerkedjenek meg a leendő óvónénikkel, valamint töltsenek rövid időt a majdani csoportszobájukban, ill. az óvoda udvarán.
Folyamatos óvodába járásuk során, az őket körülvevő felnőttek ill. gyermekek elfogadása, megszerettetése után behatóbban ismerkedjenek meg az óvoda közvetlen környezetével, az ott lévő személyekkel, tárgyakkal, az óvodai élet ritmusával!
Figyeljék meg az évszakok jellemző jegyeit, szépségeit, színeit, jelenségeit, az időjárás jellegzetességeit, az aktuális növényeket! Alkalmanként gyűjtsenek kavicsokat, csigákat, leveleket, terméseket stb.!
Beszélgessenek a környezetükben látható színekről, formákról, nagyság és mennyiségi jellemzőkről!
Meséljenek otthoni élményeikről, a családról, annak tagjairól!
Ismerjék meg az óvoda utcáját, annak főbb épületeit, közvetlen környezetét! /templom, posta, iskola, takarékszövetkezet, élelmiszerbolt /.
Háziállat megfigyelése a közelben lakó csoporttársnál, ismerősnél.
Séták során gyakorolják a gyalogos közlekedés alapszabályait. Ismerjenek fel néhány járművet, hasonlítsák össze a különböző méreteket, tulajdonságokat.
Ismerkedjenek vadonélő állatokkal, diaképek ill. képmagnó segítségével.
4-5 éves gyermekek

Az óvónők az óvoda utcáján túl is szerveznek tapasztalat- és élményszerző sétákat, ill. a közeli erdőben kirándulásokat tesznek.
Kedvenc helyükön évszakonként megfigyelik az erdő szépségét, változásait. Tapasztalatszerzéseiket, megfigyeléseiket védett virágok ismertetésével, erdei termények gyűjtésével gazdagítják az óvónők.
Figyeljék meg az időjárás évszakonkénti változásait! Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között!
Éljenek óvodánk adottságaival, lehetőségeivel, élvezzék a közös együttlét élményének varázsát! Télen szánkózzanak, hócsatázzanak; nyáron pancsoljanak, lég- és napfürdőzzenek udvarunkon, kertünkben!
Gyűjtsenek terméseket és hasznosítsák azokat különböző játékaikban, vizuális jellegű tevékenységekben!
Közvetlen környezetükben /óvónői példamutatással / a gyerekek kísérjék figyelemmel a virágok, fák, bokrok fejlődését, változásait!
Szerezzenek tapasztalatokat, hogy a bokrok bogyós terméseit hogyan hasznosítják a körülöttünk élő madarak; hogyan gondoskodnak az emberek a madarakról, erdei állatokról télen!
Végezzenek csíráztatást, hajtatást, rügyeztetést, szerezzenek ezzel kapcsolatos ismereteket, figyeljék folyamatosan a növényeken végbemenő változásokat!
Kerüljön sor az ismeretek, tapasztalatok rendszerezésére; a korábban megismert dolgok, tárgyak felismerésére, megnevezésére, összehasonlítására, különböző tulajdonságok szerinti szétválogatásra /sík és térmértani fogalmak is elhangozhatnak/.
A gyermekek látogassanak el az óvoda közelében lévő orvosi rendelőbe, gyógyszertárba, postára.
Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait!
Ismerjék fel a közlekedési eszközöket, azok méret- és formabeli különbségeit, egyéb jellemző tulajdonságait!
Bővüljön ismeretük a háziállatokról /azok hasznáról /, madarakról, rovarokról /kihasználva a természetes helyzeteket /!
Vadon élő állatokról is gyűjtsenek ismereteket /meséljék el esetleges élményeiket /; ismeretterjesztő könyvek, képek nézegetésével, videó filmek megtekintésével!
Tegyenek kisebb kirándulásokat:
A közeli Rák patakhoz. Halljanak a víz tulajdonságairól! /papírhajó úsztatás /
A közeli rétre, ahol a mezők sajátságos tulajdonságairól szerezhetnek
tapasztalatokat. /mezei virágok, rovarok stb. /

A kirándulások alkalmával halljanak az egészségük érdekében fontos természetvédelemről: víz-, állat-, növény-, föld-, levegővédelem.

A gyermekek meséljenek otthonukról, családtagokról otthonról hozott fényképek kapcsán. Beszéljenek a családtagok otthoni feladataikról, együtt töltött örömteli élményeikről, esetleges sérelmükről.

5-6-7 éves gyermekek

Legyen ismeretük lakóhelyükön lévő főbb létesítményekkel kapcsolatban. / Kőfejtő, Kristálymúzeum, Pellengér, Püspöki kastély, Vizi malom, Mithras szentély, Fertő-tó /. Közös kirándulás.
– Ismerjék fel a településük fontosabb épületeit, legyen tudomásuk azok funkciójáról. Figyeljenek fel az épületek hasonlóságára, különbözőségére /forma- és méretbeli összehasonlítás /

Ismerjék szüleik foglalkozását, munkájuk lényegét.
Kirándulásokat szervezünk Sopronba, ahol megfigyelhetik:
A városi közlekedést, a jelzőlámpákat. Összehasonlíthatják a lakóhely
forgalmával. /közlekedési eszközök összehasonlítása, számosságuk /

Vasútállomásra az állomás épületét, vonatokat, az ott dolgozók munkáját. /sínek
végtelen hossza, párhuzamossága, vagonok száma /.

Ellátogatunk a városi gyermekkönyvtárba. Életkoruknak megfelelő kiállításokat
tekintünk meg.

Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközökről, azok jellemző tulajdonságairól.
Nevezzék meg testrészeiket, érzékszerveiket, ismerjék azok funkcióját, ápolását.
Ismerjék lakóhelyük címet: a családi összetartozás szerepét.
Bővüljön a természettel kapcsolatos tapasztalatuk, ismeretük.
Aktívan vegyenek részt különböző növények nevelésében, szerezzenek tapasztalatokat a csíráztatásnál, hajtatásnál, veteményezésnél, palántázásnál; figyeljék meg a növények fejlődési folyamatát, változásait; keressenek ok-okozati összefüggéseket; gyönyörködjenek szépségükben /Vegyék észre a méret, forma, szín és egyéb tulajdonságok hasonlóságát ill. különbségét / ismerjék a növények fejlődési feltételeit.
Csodálkozzanak rá a természet alkotta szépségekre, ápolják, óvják azokat.
Ismerjenek meg minél több erdei-, mezei-, védett virágot, rovarokat, gyógynövényeket.
Legyen fogalmunk a környezetszennyezés következményeiről.
A folyamatosan gyűjtött természet kincseit alkalmanként csoportosítsák az adott szisztéma szerint. /magvakat fajta ill. nagyság szerint, terményeket, terméseket felhasználhatóságuk, formájuk, méretük szerint /. Tudatosodjék bennük, hogy számukra a gombák érintése tilos!
Az állatokkal kapcsolatos ismereteik, tapasztalataik, élményeik is gyarapodjanak, tudatosodjanak.
Tudják csoportosítani az állatokat lakóhelyük, életmódjuk, és hasznuk szerint. Legyen fogalmuk a táplálkozási láncról. Videó filmek segítségével ismerkedjenek a vadonélő állatok környezetével, életmódjával. Halljanak az erdei állatok téli ellátásáról, vegyenek részt a madarak téli etetésében ill. nyári itatásában.
Igényeljék a természetben való gyakori tartózkodást, a családi kirándulásokat is.

A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végén
A gyermekek ismerik, tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét.
Tudják saját születésük helyét és idejét.
Ismerik a négy évszak jellegzetességét, gyönyörködni tudnak azok természetes szépségében
Felismerik a környezetükben lévő fontosabb intézményeket, szolgáltató üzleteket, ismerik településük nevezetességeit.
Ismerik a gyűjtőfogalmak jelentését és a megfelelő alkotóelemeit.
Ismerik és felismerik a nálunk honos házi és házkörül élő, valamint a vadon élő- és a vadállatok közismertebb fajtáit, néhány madarat, bogarat, rovart.
Ismerik környezetük növényeit, azok megfelelő gondozását, védelmét.
Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában.
Ismerik, felismerik a különböző közlekedési eszközöket, munkagépeket, azok gyakorlati hasznát.
A tárgyakat mennyiség, nagyság, forma és szín szerint össze tudják hasonlítani. Legalább tízig tudnak számolni.
Ismerik a pár fogalmát, jártassak a sorszámnevekben is.
Jól tájékozódnak térben és időben. /ismerik az irányokat, értik a helyeket jelölő névutókat, felismerik, megnevezik a napszakokat /.
Képesek /egyéni adottságtól függően / a kialakult beszédhelyzethez – az anyanyelvi szabályoknak megfelelően – kapcsolódni, közlendőiket jól érthető módon közvetíteni.
Érezzék át környezetük védelmének fontosságát.
V./3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás
Célok:
A zenei anyanyelv alapjainak lerakása, az ének-, zene-, a ritmikus mozgás élményének, örömforrásainak megéreztetése, megszerettetése.
Az egyéni és együttes éneklés és a közös játék pozitív élményének megélése.

Feladatok:
A zenei érdeklődés felkeltése, a zenei nevelés alapvető hangulati, szerkezeti feltételeinek, formájának megteremtése, kialakítása.
A gyermekek zenei képességeinek, készségeinek megalapozása, fejlesztése.
A 3-6-7 éves korban felhasználásra kerülő zenei anyagok igényes válogatása; tevékenység tartalmak biztosítása
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, a tervezett zenei tevékenységek felhasználásával.
Figyelünk az egyöntetű, esztétikus mozgáselemekre, a későbbi tánclépésekre, mert ezek egyedi formában segítik a mozgás-összerendezettségének kialakulását.
Megismertetjük gyermekeinket a magyar népzenével és a gyermekdalokkal.
Az énekes népi játékok mellett az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokat is felhasználjuk a gyermekek zenei képességeinek(a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakítására.
A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés estében a gyermekek hovatartozását is.
A zenei érdeklődés felkeltése, a zenei nevelés megvalósításához szükséges, alapvető hangulati, szervezeti feltételek, formák megteremtése, kialakítása.
A csoportok nyugodt, derűs légköréhez hozzátartozik az óvónők gyakori énekelgetése. Énekeink hangulata, a dalok szövege, dallama, esetleg ritmusa felkelti a gyermekek érdeklődését. A beszoktatás idején különös jelentőséggel bír az óvónők éneke és az ölbeli játékok alkalmazása. Ebben az időszakban nem feltétlenül szükséges, hogy a dal vagy a mondóka több gyermekhez szóljon. Éneklésünkkel, nem csak derűs légkört igyekszünk teremteni, hanem a szorongó gyermekek hangulatát is próbáljuk oldani, ezért tudatosan készülünk az odaillő dalok, mondókák, höcögtetők, tréfás kiolvasók alkalmazására.

A 3-4 éves korú gyermekek /esetleg a nagyobbak is / a későbbiek során is igénylik a testi kontaktusra épülő mondókákat, höcögtetőket, dalokat. Ezt figyelembe véve igény és szükség szerint – a tervezett tevékenységtől eltekintve is – alkalmazzuk azokat.
Óvodánkban a zenei nevelés – a tervezett tevékenység céljaitól függően – kötött és kötetlen jellegű.
– A zenei képességek fejlesztése kötetlen, mikrocsoportos formában történik; az egyéni képességeket figyelembe véve, fokozatosság elvét betartva.

Az énekes játékokat kötött jelleggel, lehetőleg a szabadban tervezzük.
– A zenehallgatásnál szem előtt tartjuk az adott tevékenységet, valamint az aktuális

évszakot. Annak megfelelően választjuk, az erre a célra szánt dalainkból, zeneművekből, zenei eszközeinkből. Igyekszünk a zenehallgatás örömét, élménnyé fokozni.

A gyermekek zenei anyanyelvének megalapozásához, fejlesztéséhez szükséges alapvető eszközök /dob, ritmuspálca, cintányér, triangulum stb. / könnyen hozzáférhető helyen vannak.
Az énekes játékokhoz használt, inspiráló tárgyak a gyermekek számára is könnyen elérhetők, így bármikor maguk is kezdeményezhetnek körjátékokat, ill. egyéb énekes játékokat.

A gyermekek zenei képességeinek, készségeinek megalapozása, fejlesztése

A gyermekek zenei képességeinek, készségeinek fejlesztésénél nagy segítségünkre szolgál a gyermekek utánzási vágya. A napi énekelgetéssel, dalolgatással, mondókázással alkalmat adunk az utánzásra és egyben bővítjük zenei ismereteiket, ízlésüket. A tervezett zenei anyag válogatásánál figyelembe vesszük:

– a gyermekek életkorát, fizikai adottságait, egyéni zenei képességeiket

– a jeles napokat, valamint az adott évszakot, ezeknek megfelelő hangulatú, tartalmú dalokat, énekes játékokat, mondókákat alkalmazunk.

Minden csoportban gondot fordítunk – az énekes dalok, mondókák alkalmazásán túl – a gyermekek ritmusérzékének, hallásának fejlesztésére is.
A 3-6-7 éves korban felhasználásra kerülő zenei anyagok igényes válogatása, tevékenységtartalmak biztosítása
A 3-4 éves korú gyermek számára a legkedveltebb a kétszemélyes / felnőtt-gyerek /, egyszerű, utánzó mozgással kísért, rövid terjedelmű, ölbeli játék. Ennek megfelelően énekes játékokat és mondókákat célszerű megtanítanunk. Ügyelünk arra is, hogy a választott dalok, mondókák 2/4-es üteműek legyenek, / bennük negyed és páros nyolcad ritmus váltakozzon /, valamint arra is, hogy a dalok hangterjedelme a kvint távolságot ne haladja meg.

A játékokat kísérő dalok megtanulását nem erőltetjük. Ugyanis, ha elnyeri tetszésüket, akkor az ismételgetések alkalmával, közvetve megtanulják; ahogy játék közben megismerkednek a zenei alapfogalmakkal is. / Halk- hangos, egyenletes lüktetés stb. /

A megfelelő alkalmakat kihasználva megfigyeltetjük a csendet, az adott környezet hangjait /madárdal, harangszó, zörejek stb. /, és dallamjátszó hangszerek hangszínét.
Az egyenletes lüktetés játékos érzékeltetésére, gyakoroltatására rendkívül sok alkalom adódik, egyénenként és csoportosan is. Ezeket a lehetőségeket tudatosan kihasználjuk, dalok, mondókák segítségével.

A különböző tevékenységek /pl. szilva szüret / során, természetes alkalmakhoz kapcsoljuk /lehetőség szerint / a zenehallgatás élményét. Ehhez hasonló szituációk megteremtésével próbáljuk a gyermekek érdeklődését felkelteni a zenehallgatás iránt; ebben a korban elsősorban énekes előadással.
A 4-5 éves gyermekek már igénylik a csoportos jellegű éneket, melyekhez változatos játékformák tartoznak. /körjáték, szerepcserélő, párválasztó stb. / Az énekes játékok válogatásánál ügyelünk a hangterjedelemre is, miszerint ne lépje túl a dúr hexachord távolságot.

A kétnegyedes ütemű dalokban a negyed és a páros nyolcad mellett a negyed szünet és a szinkópa is előfordulhat. Gondolunk az ünnepi alkalomra szóló egyszerű dalok alkalmazására is. Célszerű, ha a mondókák hossza 4-6, a daloké 6-8 motívumból /12-16 ütemből/ áll.

A tiszta éneklés érdekében lehetővé tesszük, hogy gyermekeink minél gyakrabban énekeljenek egyénileg ill. kisebb csoportokban. Játékos módon ismerkednek /oktávon belül / a magasabb és mélyebb énekhangok létezésével. Ezek felismerését térben /kézzel / jelzik. Éneklésnél a változó kezdőmagasságot megpróbálják átvenni. Halk- hangos éneklés váltakozásával egyénileg is próbálkozhatnak.

Érezzék az egyenletes lüktetést, melyet játékos mozgással, tapssal, körben járással fejezhetnek ki.

Megismerkednek a dalok és mondókák ritmusával. Használjanak többféle ritmuseszközt!

Szöveges ritmusmotívumok visszhangszerű ismétlésével egyénileg és csoportosan is próbálkozhatnak, játékosan gyakorolhatják.

Énekelgessenek, mondókázzanak „ritmuszenekar” kíséretével!

Játszanak „kérdés-felelet” játékot változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal!

Találjanak ki az énekes játékokhoz egyszerű, táncos mozdulatokat!

Óvodánkban lehetővé tesszük, hogy a zenei élmény mindennapos legyen, minél több tevékenységhez kapcsolódjon.

5-6-7 éves korban már építünk a gyermekek zenei aktivitására, korábban szerzett zenei tapasztalataikra. Ennek megfelelően – a nehézségi fokokat figyelembe véve – válogatjuk a megtanításra szánt mondókákat, énekes játékokat, műdalokat. A dalok hangterjedelme ebben a korcsoportban se haladja meg a dúr hexachordot.
A korában tanult mondókákhoz, gyermekjátékokhoz jellegzetes rajzokat készítünk, melyek felvillantása ismétlésre, zenei élmények felelevenítésére késztetik a gyermeket.

Ismerkedjenek meg a gyerekek az új énekekhez tartozó játékok változatos formáival, esztétikus mozgást igénylő párjátékokkal, bonyolultabb szervezést igénylő játékokkal! / a párok figyeljenek az együttes ill. ellentétes mozgásokra /

Fokozottan ügyelünk a csoport önálló, tiszta éneklésére, egyéni éneklésre is ösztönözzük a gyermekeket /tetszés szerinti választott dallal /.

Hallásfejlesztésük érdekében játékos módon nehezítjük feladataikat. A halk-hangos éneklést tempóváltoztatással ill. dallambújtatással kapcsoljuk össze.

Finomabb hangszíneket figyeltetünk meg a természetben, kevésbé eltérő zörejeket a környezetünkben.

Ritmusérzéküket az egyenletes lüktetéssel és a dalritmus összekapcsolásával fejlesztjük. A különböző tempókat felismertetjük, énekkel, mozgással kifejezzük.

Önállóan alakíthatnak ütőhangszerből zenekart az éneklés kíséretére „ad hoc” jelleggel is.
Mondókákhoz, versekhez, bábozáshoz dallamokat találhatnak ki. Ezek lehetőségének megteremtésével elősegítjük a gyermekek alkotókedvének kialakulását, alkotókészségük fejlődését.

/A dalok, mondókák számszerű megjelölését mellőztük, ugyanis minden esetben a gyermekek éneklései vágyának, zenei képességeinek ismeretében alakítjuk ezek szükséges számosságát /.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, a tervezett zenei tevékenységek felhasználásával
A mondókák, énekek, énekes játékok bemutatásánál különösen ügyelünk az artikulációra, mivel tudjuk, hogy a gyermekek hajlamosak az elhallásra; valamint az énektempójuk lassúbb, mint a beszédtempójuk. Fontos, hogy a mondókák, énekek szövege pontosan, hangsúlyozottan a szöveg értelmének megfelelő hangsúllyal hangozzék el.

A gyermekek utánzási vágya, valamint a felsoroltak szövegéhez, hangulatához illeszkedő előadásmód, azok gyakori ismétlése, fejleszti a gyermekek belső hallását. A megfelelő artikuláció az éneklés tempójának felgyorsulását is elősegíti.

A szükségszerű eredményt óvónő-gyermek együttes mondókázással, énekelgetéssel rövidebb idő alatt elérheti.

Ezzel a módszerrel kevesebb az elhallás veszélye, és több a lehetőség az elértett, rosszul artikulált szavak korrigálására, számukra ismeretlen értelmű szavak magyarázatára.

Megéreztetjük a gyermekekkel, hogy a szavakkal is lehet játszani, hogy az azonos szavak más-más jelentést tartalmaznak, ha különböző hangsúllyal, hanglejtéssel szólaltatjuk meg azokat.

Énekek, mondókák segítségével megismerkednek a régen használt szavainkkal, azok jelentésével.

A zenei neveléssel kapcsolatos mindenfajta tevékenység is bővíti a gyermekek ismereteit, gyarapítja szókincsüket, fejleszti beszédkészségüket.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek gátlás nélkül, örömmel /egyénenként is / énekelgetnek, különböző tevékenységek közben is.
Szívesen játszanak – a saját szórakoztatásukra is – énekes játékokat.
Különbséget tudnak tenni az egyenletes lüktetés és a dalok ritmusa között, szívesen használnak ritmusjelző hangszereket.
Képesek ritmust, mozgást, dallamot, szöveget improvizálni.
Ismerik a zenei fogalom párokat ill. azok jelentését.
Képesek megkülönböztetni, felismerni a társaik és az óvónők beszéd- és énekhangját, hangszínük másságát.
– A zenehallgatást élményként élik meg, élvezettel hallgatják.

V./4. Rajz, mintázás, kézimunka, barkácsolás
Cél:

A gyermekek kreatív képességeinek kibontakoztatása, belső világuk, fantáziájuk, szabad szárnyalásának komplex kifejezése.
Eligazodás a tér – forma – színek világában.
Esztétikai érzékük, szép iránti igényük fejlesztése.
Művészi alkotások iránt érdeklődésük felkeltése, megbecsültetése.
Lehetőséget teremtünk a gyermeki önkifejezés megvalósítására.

Feladatok:

Feltételek megteremtése a vizuális jellegű, komplex gyermeki tevékenységekhez.
A tevékenységek szervezeti formáinak biztosítása.
A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése.
Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával a rajzolás, a mintázás, a kézi munka különböző technikai alapelveivel, eljárásaival.

Feltételek megteremtése a vizuális jellegű, komplex gyermeki tevékenységekhez:

Kezdeti lépésként feltétlenül szükséges az élménynyújtás, érdeklődés felkeltése:

Képeskönyvek, képek, óvónő – gyermek együttes- nézegetése. Ez a szituáció alkalmas arra, hogy felhívjuk a gyermekek figyelmét a látottak szépségeire, érdekességeire, ábrázolási lehetőségeire.
Fontos, hogy az óvónő a gyermekek előtt sokszor ábrázoljon, ezáltal a gyermekek megtapasztalják, hogy a bennünket körülvevő világ megjeleníthető képi, plasztikai, térbeli formában is.
Megfigyeléseink, sétáink során észrevetetjük a gyermekekkel a természetben és a környezetünkben rejlő érdekességeket, szépségeket. / virágok színei, formái, különleges formájú építmények, műalkotások stb. /
A vizuális jellegű, komplex tevékenységekhez szükséges eszközöket csoportszobáinkban, könnyen megközelíthető helyen tartjuk.
A gyermekek által naponta használt eszközöknek /rajzlap, színes ceruza, zsírkréta, filctoll, olló, ragasztó stb. / állandó helyet biztosítunk, mely a gyermekek számára könnyen elérhető.
Az ábrázoláshoz szükséges eszközök kiválasztásánál ügyelünk a minőségre, célszerűségre; azok elhelyezésénél pedig az esztétikus, praktikus tárolásra.
Az „alkotni” vágyó gyermekeknek optimális körülményeket igyekszünk teremteni. A mozgalmasabb tevékenységeket folytató gyermekektől távolabb helyezzük el a szükséges mennyiségű asztalokat, székeket. /ahol öt- hat gyermek kényelmesen tevékenykedhet. /
Megismertetjük a gyermekeket az eszközök tulajdonságaival, segítjük őket ezek célszerű használatának gyakorlásánál.
Felhívjuk fegyelmüket – az eszközök használatakor – önmaguk és környezetük tisztaságának megóvására.

A tevékenységek szervezeti formáinak biztosítása
A vizuális jellegű tevékenységekhez szükséges eszközök folyamatos biztosításával a gyermekeknek lehetősége nyílik arra, hogy a napi játékba beépüljön alkotókedvük, tevékenységük.
Egy héten egyszer kerül sor az óvónők által tudatosan irányított, mikrocsoportos formájú, kötetlen jellegű tevékenységre. Ilyen alkalmakkor egy feladat köré többtémájú lehetőséget kínálunk fel, többféle eszköz használatával. A feldolgozásra szánt témák tervezésekor figyelembe vesszük az aktuális évszakot, valamint az óvodai ünnepeinket és a jeles napokat is. A közvetlen élményekre visszautalva kínáljuk fel a témák ábrázolásának lehetőségeit. Nem kívánjuk korlátozni gyermekeinket érzelmeik kivetítésében, belső színviláguk megjelenítésében. A gyermekek egyéni képességeit, készségszintjét figyelembe véve, ötletadással segítjük önkifejezésüket, „alkotásaikban”, képi – plasztikai elképzeléseiket, azok realizálását továbbfejleszteni.
A 3-6-7 éves korban tervezhető, alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése
A 3-4 éves korban óvodába kerülő gyermekek számára, lehetővé tesszük, hogy játékos módon ismerkedhessenek a különböző rajzeszközökkel, azok tulajdonságaival, technikai alkalmazásukkal. Az eszközök használatakor felkeltjük érdeklődésüket az esztétikum iránt, felhívjuk figyelmüket az alkotás, az ábrázolás lehetőségeire. Munkájuk során különböző tapasztalatokat szerezve, egymás produktumait látva, értékrendjük is kezd kialakulni, óvónői segítséggel a megfelelő irányba.

„Alkotásaikat” – ha szükséges óvónői ötletadással – felhasználhatják a különböző jellegű játéktevékenységekhez, valamint a környezetünk díszítésére.

A szándéktalan – és a szándékos forma – firka időszakában, csak a tevékenységek technikáját és eszközeit tervezzük. A témaválasztásban a gyermekekre hagyatkozunk érdeklődésüknek, készségszintjüknek megfelelően. A képalakítás időszakában segítő- fejlesztő szándékkal felhívjuk a gyermekek figyelmét, hogy az általuk megjelenített, megnevezett rajzaikon különálló részek / hóember, emberi-, állati alak testrészei, virág, ház alkotóelemei / összetartoznak. A képalkotás jelenjen meg zsírkrétával, festéssel, papírragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal.

A gyermekek plasztikai tevékenységeihez folyamatosan biztosítjuk az agyagot ill. lisztgyurmát. A tevékenységek során megismerkednek az anyagok tulajdonságaival, az alkalmazható különböző technikai eljárásokkal. A gyermekek a mindennapos építgetéseik során megismerkednek a tárgyak különböző formáival, azok összeillesztésének esetleges lehetőségeivel, téralakítással. Észlelik azok variációs lehetőségeit. Az így nyert tapasztalatok segítik a gyerekeket a térbeli eligazodásban is.
4-5 éves korú gyermek már képes megjeleníteni a cselekményeket, saját elképzelésük alapján. Munkájukban megjelenik az emberábrázolás, a tárgyak, környezetük képi-, plasztikai kifejezése. Élményeikhez kapcsolódó témákkal segítjük a szándékos, képalakító tevékenységeiket, s azokhoz kínálunk illeszkedő technikákat, eszközöket. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek gyönyörködni tudjanak saját- és mások munkáiban, a sokféle megoldások lehetőségében, a gazdag formákban, a színkeveréssel készített színárnyalatokban.
Munkáikhoz használjanak ceruzát, krétát, méhviaszt, filctollat, különböző vastagságú ecsetet stb. Természetes anyagokból is alakítsanak képeket / termésekből, terményekből, fonalakból, textilből, fűrészporból stb. / Az általuk létrehozott plasztikai formák tagoltságot mutassanak, munkáikhoz használjanak gallyakat, terméseket, textilt stb. Játékukhoz készítsenek különböző kellékeket. Pl.: sütemények, állatok /

Legyen igényük és képességük az alkalmi ajándékok készítésére. Építményeiket variálják, bővítsék, részletezzék különböző tárgyak felhasználásával. Alkalmazzanak építményeikhez téri változtatásokhoz nagyméretű kartondobozokat, lambéria darabokat, polcokat, rostlemezeket, székeket, egyéb berendezési tárgyakat!

Az eszközök előkészítésében, elrakásában legyenek az óvónők segítségére!

Az 5-6-7 éves gyermekek alkotókészségét figyelembe véve tervezzük a nekik szánt témákat, technikai eljárásokat. Munkáikban gyakorta jelenjenek meg a saját élményeikből fakadó cselekményes témák ábrázolása / mese-, vers-, eseményillusztrálás /.

Alkotásaiban mutatkozzék meg egyéniségük, keressenek eredeti ábrázolási módokat, színösszeállításokat! Tudjanak együttműködni a közös képi- és plasztikai kompozíció elkészítésénél. A képi kompozíciónál többféle technikai eljárást, eszközt, kínálunk fel a gyermekeknek, így szélesebb lehetőség nyílik egyéni belső világuk, elképzeléseik kifejezésére / lenyomatok, viaszkarcok, domborművek, kollázsok, batikok, márványozás /. A plasztikai kompozícióban – megegyezés alapján – több alakos figurákat készítsenek, melyek állatkertet, mesét, körjátékot stb. jelenítenek meg. Finommozgásuk, koncentrálóképességük, díszítőérzékük továbbfejlesztéseként megismerkednek a tű, cérna használatával, néhány alapöltéssel, valamint a szövőkeret használatával. Az ilyen technikákkal készült munkák ajándékozásra rendkívül alkalmasak.

A 6 év körüli gyermekeinktől elvárjuk, hogy igényük legyen az ajándékkészítésre, ismerjék az ajándékozás örömét, valamint alkotásaikkal vegyenek részt környezetük szépítésében. A gyermekek vonják be szüleiket az alkotó- alakító munkákhoz szükséges anyagok gyűjtésébe.
Az alkotó tevékenységekhez a gyermekek lehetőleg önállóan készítsenek elő minden eszközt, anyagot. A nagyobb méretű építés során ötletadással, eszközkínálattal segítjük a gyermekeket elképzeléseik megvalósításában; pl.: kuckókészítés / felkínáljuk többfunkciós – ház, paraván térelválasztókat, tornaszőnyeget, nagyméretű takarókat – kartondobozokat /.

Szükség szerint segítséget adunk játékaikhoz használt eszközök készítéseiben. Az óvodánk „legidősebb” tagjai folyamatos érdeklődést mutassanak az ovi – galéria műalkotásai iránt! Figyeljenek fel egy-egy /valamiért / különleges munkára, a látottakról mondják el egymásnak ill. a felnőtteknek is véleményüket! Büszkélkedjenek saját műveikkel, családtagjaiknak, ismerőseiknek! Figyelemmel, érdeklődéssel tekintsék meg a helyi általános iskola kiállítását, fogalmazzák meg az ott láthatókról alkotott véleményüket.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
Rajzeszközök biztonságos, célszerű használata.
Részletező tárgyi- és emberábrázolás.
Színek – gazdag árnyalatainak – egyéni alkalmazása.
Örülni tudnak az egyéni és közös alkotások eredményeinek, pozitív hatásainak.
Plasztikai munkáikban is megvalósítják egyéni elképzeléseiket, figuráik részletezőek.
Téralakításban, építésben együttműködők, ötletesek.
A szép látványa megragadja őket, tudnak gyönyörködni benne.
Az alkotásokról véleményük van, értékítéletüket meg tudják fogalmazni.
– Örömmel készítenek ajándékot gyereknek, felnőttnek egyaránt.

V./5. Mozgás, mozgásos játékok
Tevékenység célja:
A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, fizikai állóképességük fejlesztése játékos formában.
Térbeni tájékozódásuk, alkalmazkodóképességük, személyi, akarati tényezők fejlesztése a gyermekek mozgásigényének figyelembe vételével.
Egészséges versenyszellem kialakítása, passzív gyermekek aktivizálása.
Feladatok:

A különböző szervezeti formák megteremtése; a rendszeres testedzés szokásrendszerének megvalósítása, a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a mindennapos testnevelés tervezésére, megszervezésére, biztosítására
A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása.

A különböző szervezeti formák megteremtése; a rendszeres testedzés szokásrendszerének megvalósítása, a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében
Az óvónő a gyermekek szabad mozgását a délelőtti, délutáni játék és levegőzés során a következő módon biztosítja:

A szabadban /udvarunkon, kertünkben / a természetes mozgás fejlesztéséhez szükséges eszközök nagy része adott: mászóka, billenő hinta, mókuskerék, betonpálya, lengőhinta, mászó háló, egyéb mozgásfejlesztő objektumok. A téli hónapokban csúszkálhatnak a vízzel felöntött betonpályán, szánkózhatnak a kerti szánkópályán.

A mozgásfejlesztő eszközök mobilizálható darabjait / gyűrűhinta, kötélhinta, kötélhágcsó, fa-félgömbök, ugródob, alagút, ugrókötél, karika, kis és nagy labdák, kosárlabdapalánk, körkötél stb. / a gyerekek igényei szerint helyezzük el az udvaron vagy a kertben.
Nyáron a fenti mozgáslehetőségek mellett a gyerekek lég-, nap-, és vízfürdőt is vehetnek.

Óvodánkban arra is ügyelünk, hogy az óvodások lehetőség szerint sokat járjanak mezítláb a lábboltozatuk erősítése érdekében. Ezeket a mozgáslehetőségeket a gyermekek spontán módon, kötetlen formában naponta igénybe vehetik, az óvónők megfelelő felügyelete mellett.

A mindennapi testedzést kocogás, futás, néhány irányított mozgásfejlesztő gyakorlat végeztésével, énekes játékok közbeiktatásával biztosítjuk. Mind a három csoportban – a gyermekek korának és képességeinek figyelembevételével – heti egy alkalommal irányított, mozgásos játékot szervezünk.

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása
A különböző mozgásformákat, a mozgás és állóképességet fejlesztő játékokat a gyermekek korosztályát, képességeit a csoportszobák méreteit, az udvari lehetőségeket, valamint az adott eszközöket figyelembe véve állítjuk össze. Az irányított tevékenységek, a jól tervezett mozgásformák lehetővé teszik, hogy a gyermekek elsajátítsák azokat a mozdulatokat, amelyek gyakorlása elősegíti testi-, fizikai fejlődésüket.
A 3-4 éves korban a nagymozgások fejlesztése a fontos. Ismerkedjenek meg a futás- és ugrásgyakorlatokkal /különböző labdagyakorlatokkal, egyensúlyozó játékokkal, valamint a talajtorna elemeivel, pl. gurulás a test hossztengelye körül /. A gyermekeknek rendszerint megmutatjuk a helyes mintát és igényeljük a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását ill. elvárható erőkifejtésre késztetjük őket.
A 4-5 éves korban még mindig hangsúlyozott a nagymozgások fejlesztése, emellett kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése. A kisebb korcsoportban elsajátított mozgásformák, játékgyakorlatok bővítése, pontosítása, fejlesztése, több eszközhasználattal. A futásgyakorlatok alkalmazásánál több részfeladatot, több akadályt tervezünk. A labdagyakorlatnál pedig több dobásformát / többféle eszközzel: labda, babzsák / ismertetünk meg.

A talajtorna anyaga is bővül, a guruló átfordulás és a kézenállás előgyakorlatával /csikórugdalózás/.

A támaszgyakorlatok száma és nehézségi foka is nő. A csúszást, kúszást, mászást talajon és szereken gyakoroltatjuk.

Ennél a korosztálynál fontos az egyensúlyérzék kialakítása, fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálódása. Ezt figyelembe véve a gyakorlatok összeállításánál többféle egyensúlyozó játékot is tervezünk /5cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken /. Lábboltozatot erősítő speciális járásokat, és gimnasztikai gyakorlatokat is végeztetünk /különböző eszközök igénybevételével /.
Az 5-6-7 éves gyermekeknél a már kialakult, összerendezettebb mozgás lehetővé teszi, hogy a finom- motorika alakítása, fejlesztése és a szabályjátékok gyakoroltatása kapjon fontos szerepet. Lényeges még az észlelés, az alaklátás, formaállandóság, mozgás közbeni fejlesztése. A gyakorlatok összeállításánál – figyelembe vesszük a korcsoport szükségleteit – ezért sok olyan mozgásformát tervezünk, melyeket a gyermekek kisebb testrészekkel végeznek. Pl.: csukló, boka, láb, kézfej, kéz-, lábujjak, fej mozgatásával. A gyakorlatokhoz használjanak különböző kisebb szereket; pl.: rövidebb, hosszabb botokat, szalagokat, botra szerelt szerpentint, kisebb-nagyobb labdákat és kendőket, papírszalvétát, zsebkendőt, hengereket. Ismerjék meg a gyors és a lassú futás, valamint a fokozódó futás közötti különbséget. A futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek.

Tervezetünkben ugrásgyakorlatokat is alkalmazunk – szökdelés, páros és egy lábon sorozatugrás, különböző magasságban és távolságban elhelyezett tárgyakon át. Az „ugróiskola” szabályait is ismertetjük. Bemutatjuk, gyakoroltatjuk a magas- és távolugrás mikéntjét is. A gyermekek végezzenek labdagyakorlatokat, játszanak páros vagy tömeges labdajátékokat. Gyakorolják a különböző dobás nemeket, célba dobással. Álló helyzetben pattogtassák; járás, futás közben vezessék a labdát.

Végezzenek támaszgyakorlatokat egyénenként- párosával. /pl.: talicskázás/

A korábban tanult talajtorna elemeit, valamint az egyensúlyérzék fejlesztésével kapcsolatos mozdulatsorokat is beépítjük a gyakorlatok összességébe.
A hagyományos gyermeknapi sportprogramunk összeállításánál feltétlen figyelembe vesszük a különböző életkori sajátosságokat, annak megfelelően tervezzük a játékos mozgásokat, különböző versenyeket.
A heti egy alkalommal irányított mozgásos tevékenységek, játékok megtervezésénél a gyakorlatok szakszerű összeállításához segítségül használjuk:

Dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában

Pereszlényi Éva – Porkolábné Balogh Katalin: Játék – Mozgás – Kommunikáció
című könyveket.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén
Összerendezett, harmonikus mozgás, nagy- és finommozgás, egyensúlyérzék, valamint testséma együttes kialakulása.
A gyermekek igénylik és szeretik a különböző mozgáslehetőségeket.
Ütemtartással képesek járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni, labdát biztonsággal kezelni.
Szeretnek futni, 50-100 m képesek kocogni.
Ismerik az irányokat, tudnak térben, /környezetükben / tájékozódni.
Kialakult a különböző feladatok végrehajtásához szükséges önfegyelmük, állóképességük; képesek esetleges kudarcaik elviselésére is.
Az ügyességi- és versenyjátékok szabályait elfogadják, betartják, esetleg újabbakat kitalálnak.

V./6. Vers, mese
A tevékenység célja:
Élménynyújtással hatni a gyermek érzelmi, értelmi, etikai világuk fejlődésére.
A pozitív, negatív mesealakok megismertetésével a helyes erkölcsi értékítéletük kialakítása.
A mese mindenható varázserejének érzékeltetése.
A versek játékos ritmikusságának, zeneiségének megszerettetése.

Feladatok:
A felhasználásra szánt irodalmi anyag igényes, célszerű válogatása, összeállítása.
3-6-7 éves korú gyermekeknek megfelelő tartalmak biztosítása.
A nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, versekkel, mesékkel, bábozással, dramatikus játékokkal.

A felhasználásra szánt irodalmi anyag célszerű, igényes válogatása, összeállítása.
Az óvónők a meséket, verseket elsősorban az évszakok, ünnep- és jeles napok aktualitásának megfelelően válogatják. Az irodalmi anyag összeállításában az óvónőket a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság vezérli. Csak művészi értékű irodalmi alkotások felhasználásával igyekeznek az óvónők a gyermekeket irodalmi élményekhez juttatni. Ezek lehetnek népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek.

A 3-6-7 éves gyermekeknek megfelelő tartalmak biztosítása
Az óvónők az irodalmi anyag összeállításánál feltétlenül figyelembe veszik a gyermekek életkori sajátosságait. Azoknak megfelelően állítják össze a tanításra szánt mondókákat, verseket, ill. meghallgatásra szánt meséket, verses meséket, bábjátékot stb.
3-4 éves korban

rövid lélegzetű mondókák, versek, rigmusok
érthető, egyszerű cselekményen alapuló mesék

4-5 éves korban

hosszabb lélegzetű versek, mondókák, kiolvasók
többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, realisztikus mesék, dramatikus népszokások

5-6-7 éves korban

a népi mondókák, kiolvasók, névcsúfolók mellett, lírai hangulatú versek
cselekményesebb állat- és népmesék, realisztikus mesék mellé beépülnek a műmesék, tündérmesék.

A nyelvi képességek fejlesztése, mondókákkal, versekkel, mesékkel, bábozással, dramatikus játékokkal
A népi mondókák, versek, mesék, dramatikus játékok az óvónők legszélesebb, legvonzóbb eszköztára a gyermekek szókincsének gyarapításához, a szavak helyes artikulálásához, a nyelvtanilag helyes beszéd elsajátításához. A lovagoltatók, höcögtetők és egyéb testközeli, játékos mozdulatokat tartalmazó népi mondókák alkalmazása az óvónők számára a legjobb lehetőség az irodalmi alkotások megkedveltetésére. Ez a szituáció több szempontból is kedvező gyermeknek, óvónőnek egyaránt. A gyermek a felnőtt ölében, biztonságban, jól hallható közelségben hallhatja az aktuális mondókát, amelynek valamilyen formában ő is részese. Ezek az alkalmak óvónő és gyermek érzelmi egymásra találásának lehetőségei. Szinte egyenes következménye az óvónő szavainak tudatalatti befogadása a gyermek részéről, melyet az érzelmek motiválnak legfontosabb formája. Az ilyen együttlétek kedvezően befolyásolják a gyermekek érdeklődését az irodalmi alkotások iránt. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, belső képvilágot jelenít meg. Ez a folyamat a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A mese életkorilag a legmegfelelőbb a gyerek szorongásainak feloldására, a csodákkal átváltozásokkal ráébreszti a gyereket a külvilág dolgaira.
Vonzódásukat a művészi alkotásokhoz, vidám rigmusokkal, állathívogatókkal, altatókkal, kiolvasókkal, egyszerű szerkezetű állatmesékkel, majd ezek körének bővítésével lehet szinten tartani, ill. fokozni.
Különböző jellegű irodalmi alkotások szinte észrevétlenül bővítik a gyermekek ismereteit. Ezek hallgatása, mondogatása, dramatizálása, bábozása a beszédkészségük fejlődését segíti elő. Alkalmat adnak a bátortalanabb gyermekek szóbeli megnyilatkozására; a gyermekek a bábozásnál kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyerek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

A gyermekek várják, igénylik a mesehallgatást.
Szívesen ismételgetik a rigmusokat, verseket.
Örömmel mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk ill. a kisebbek szórakoztatására.
Képesek különböző történeteket, meséket kitalálni és azt mozgással megjeleníteni.
V./7. Munkajellegű tevékenységek

A tevékenység célja:

A munka jellegű tevékenységek megszerettetése, az eredményes gyermeki munka örömének megéreztetése.

A munkával kapcsolatos készségek, akarati tulajdonságok kialakítása, a kötelességtudat és a közösségi kapcsolatok fejlődése érdekében.
Feladat:

A különböző típusú munkajellegű tevékenységek feltételeinek biztosítása.
Tevékenységek tervezése.
Baleset megelőzés, a tevékenységek biztonságos feltételeinek megteremtse
.A gyermekek óvodába érkezése első pillanatától példát mutatunk /a játékok és egyéb eszközök elővételével és elrakásával / a szűkebb környezetük rendjének megóvására. Ez eleve folyamatos napi munkalehetőség. Tehát a különböző játékok, eszközök megléte ill. használata napi munkalehetőséget biztosít a gyermekeknek.
Hasonlóképpen az étkezéseknél a szükséges eszközök előkészítése, használata összerakása.
Étkezések, mozgásos játékok, ill. a különböző vizuális tevékenységek után a csoportszoba rendbetétele.
Önkiszolgálás, testápolás, étkezések, öltözködés minden korosztály számára.
Naposi munkák, étkezéssel kapcsolatos tennivalók 4-5-6-7 éves gyermek számára.
Növények gondozása, a csoportszobában, kertben, udvaron. Ezekhez szükséges eszközök biztosítása.
Állatok gondozása, halak /amely csoportban van /, madarak / madáritató nyáron, etető télen /
Termények, magvak csoportosítása, elkülönítése.
Óvoda udvarának, kertjének tisztántartása /járdatakarítás, lehullott gyümölcsök, száraz ágak folyamatos eltakarítása.
A nagyobbak segítsenek a kisebbeknek ill. a rászorulóknak.
Alkalomszerű, egyénre szabott megbízások elvégeztetése.

Tevékenységek megtervezése
Miután minden óvodai korcsoport életritmusa, mindennapos alaptevékenysége nagyon hasonlít egymáshoz, ezért nagyon nehéz elkülöníteni / bizonyos tekintetben szükségtelen / a munka jellegű tevékenységek egymásra épülő fázisait.

Fontos, hogy gyermekeink munka jellegű tevékenységeket önként és örömmel végezzék. A munka a tapasztalatszerzésnek, a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges készségek és képességek kialakításának fontos eszköze.
A tennivalókban a gyermekek részvételét elsősorban a készségszintjük ill. a mentalitásuk, tenni akarásuk határozza meg. Néhány kiscsoportos korú, sok tekintetben önállóbb, mint esetleg egy- két középsős vagy nagycsoportos korú óvódás társa.
Léteznek munkafajták, melyeket nem célszerű begyakorolt munkafolyamatok nélkül alkalmazni. Ilyen például a naposi munka – ezt mindenképpen meg kell előzze az

étkezésekkel kapcsolatos önkiszolgálás-, és a növények ápolásával kapcsolatos tennivalók – itt is léteznek fokozatosságok, melyeket érdemes betartani.
A mindennapok során tapasztaljuk, hogy óvodásaink önállósága, munkajellegű készségszintje hol tart. Ennek figyelembevételével építjük fel a gyermekekkel kapcsolatos elvárásainkat önkiszolgálásuk, munkák, feladatok elvégeztetése, segítségnyújtás terén.
A passzív gyermekeket sok dicsérettel, bátorítással aktivizáljuk. Fontos, hogy örömünket kifejezzük, a gyermekek által elvégzett munkák végrehajtásáért. Az elismerés, dicséret különösen ösztönzőleg hat a bátortalan, kevésbé ügyes gyermekekre. Arra is ügyelünk, hogy a kisebb feladatok – ill. a munkajellegű tevékenységekhez szükséges eszközök, tárgyak a gyermekek számára esztétikus, vonzó legyen, ösztönzőleg hasson. Az elvégzett munka értékét a felnőttek /óvónő, dajka / személyes példamutatása, megbecsülése határozza meg.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
– Az óvodások szeretnek önállóan – ill. közösen dolgozni.

Tudnak örülni munkáik eredményeinek, feladataik sikeres végrehajtásának.
A naposi munkát önállóan, esztétikusan, szívesen végzik a közösség szolgálatában.
Bátran vállalkoznak az egyéni megbízatások elvégzésére.
Szívesen vesznek részt a növények, állatok gondozásában, környezetük rendjének megóvásában.
Készségesen segítenek a kisebbeknek, ill. az arra rászorulóknak.
Önmaguk ellátása terén nem igényelnek segítséget.
Szívesen készítenek meglepetéseket óvodástársaiknak, családtagjaiknak és az őket körülvevő felnőtteknek.
V./8. Nemzetiségi nevelésünk helyi gyakorlata

A német nyelvű nevelést folytató kétnyelvű csoportunk kialakítása, működési alapelve.
Fertőrákost 1946-ig német ajkú családok lakták. Az 1946-os kitelepítéssel ezen emberek jórészét kitelepítették, de azért maradtak még családok, akik nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat megőrizték és ápolták.
Az 1980-as évek közepén a német nemzetiségi szülők kezdeményezésére az óvoda létrehozott egy német nemzetiségi csoportot. A német nemzetiségi nevelés folyamatossága érdekében vegyes összetétellel indult el ez a csoport, mely 1995-ig hagyományos módszerrel működött.
1995 szeptemberétől a kétnyelvűség alapján kezdtük a csoportban a munkát. Az 1995/96-os nevelési évben Németországból jött vendégóvónő vezette a német nyelvű nevelőmunkát. 1996 szeptemberétől a soproni BEPF német nemzetiségi szakán végzett óvodapedagógus folytatja a kisebbségi óvodai nevelést. 2003 szeptemberében beindult a második német nyelvű csoportban is a munka.
A „Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelvei” figyelembe vételével szervezzük a nevelési, fejlesztési tartalmakat.
A gyermekek óvodáskor végére ismerjék meg a helyi kisebbségi szokásokat, hagyományokat, és tanulják meg tisztelni és megbecsülni azokat.
Alakuljon ki bennük pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája a nyelve iránt.

A kétnyelvű vegyes csoport működési alapelve

A csoportban dolgozó két óvónő következetesen két különböző nyelvet beszél a nap folyamán minden élethelyzetben és a foglalkozások alatt is. Vagyis az egyik óvodapedagógus csak a magyar nyelvet használja, a másik a kisebbségi nyelvet, a németet.
Mivel a nyelvelsajátítási folyamat az életkori sajátosságok figyelembevételével az utánzáson alapul, a nyelvtani jellegű magyarázatokat ill. az egyik nyelvről a másikra való fordítást nem alkalmazzuk.
Csoportunkban törekszünk a két nyelvre jutó idő 50-50 %-os megosztására, bár ez az elv az év elején, a beszoktatás idején módosulhat. A két nyelv használatának arányát az óvodai élet kezdetén mindig az új gyermekek nyelvismerete határozza meg. Vegyes csoportunk esetében évente 6-7-8 gyermeket érint, így ez a szakasz intenzíven fejleszthető és pár hónap alatt a hangsúly a német nyelv folyamatos bővítését teszi lehetővé.

Cél- és feladatrendszer

Célok:
Alapvető célok:

A helyi nevelési programunk célfejezetének II./1. pontjában leírtak.
Részcélok:

Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően minden számára szükséges élethelyzetben legyen képes mindkét nyelven kommunikálni.
A német nyelven folyó rendszeresen visszatérő és az egész napot átölelő, utánzáson alapuló kommunikációs helyzetek alapvető feltétele a gyermekek érzelmi biztonságának folyamatos megléte.
A német nyelv iskolában történő tanulására való felkészítés.
A magyar és a német nemzetiségi hagyományok megismerése, elsajátítása, átörökítése és fejlesztése, valamint az identitástudat kialakítása.

Feladatok:
Alapvető feladatok:

A helyi nevelési programunk célfejezetének II./2. pontjában leírtak.
Részfeladatok:

A német ajkú családok gyermekeiben erősítjük a nemzetiséghez való tartozás érzését, szoros kötődését.
A másság elfogadására nevelés. Igyekszünk kialakítani a gyermekekben olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, őszinteség, segítőkészség.
A családokkal együtt próbáljuk erősíteni a népi hagyományokhoz, szokásokhoz való kötődést. A nemzetiségi hagyományok, ünnepek megtartását kísérje egészséges öntudat, öröm, kiegyensúlyozottság.
A nemzetiségi anyanyelv tudatos, állandó használata által valósuljon meg az egész napos német nyelvi nevelőmunka.
A német és a magyar nyelvű kommunikációban a természetes nyelvelsajátítási eljárásokat alkalmazzuk, ezen belül is az utánzásra alapozunk.
Minél több lehetőséget kell biztosítani szókincsük gyarapítására, passzív szókincsük aktivizálására.
Az óvodapedagógus feladatai:
A német nyelvet beszélő óvónő a helyi nevelési programban leírtak szerint dolgozik német nyelven. Ezen belül különösen ügyel arra, hogy:

Beszéde a gyermekhez lassúbb, egyszerűbb, nyelvtanilag helyes.
Soha ne fordítson! Metakommunikációs jelzésekkel, kontextualizálással közvetítse a nyelvet.
Törekedjen állandóan, minden nap visszatérő „rituálékra”.
Foglalkozások során kapcsolja össze a nyelvet vizuális-, akusztikus- és mozgásélménnyel.
Sokat ismételjen, minden cselekvését kísérje beszéddel.
Vegye figyelembe a gyerek életkorát és fejletségi szintjét.
Kísérje figyelemmel a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, mert ez az egyéni fejlesztés alapja.

A csak magyar nyelvet beszélő óvónő:

A helyi nevelési programban leírt elvek alapján dolgozik.
Tevékenységek

A kétnyelvű vegyes csoportunk tevékenység formái, azok céljai és feladata

megegyeznek a többi csoportéval, de a német nyelv állandó és folyamatos

használata miatt fellépnek speciális feladatok, speciális módszerek.

Ezért én itt csak a német nyelv elsajátítását célzó feladatokat említem.

A tevékenységek egyik elsődleges célja csoportunkban, hogy új német szavakat,

kifejezéseket ismertessünk meg a gyerekekkel, illetve a már megismerteket sokszori

ismétléssel rögzítsük. Ezért csoportunkban a német nemzetiségi óvónővel az

együttjátszást, együttmozgást, együttalkotást német kommunikáció kísérje.

Játék, a játékba integrált tanulás

Maga a játék az a tevékenységi forma, amely talán a legfontosabb a 3-7 éves gyerek számára, mert az egész nap folyamán jelen van. Ezért nekünk, óvónőknek is nagyon fontos és hasznos, hiszen a játékba beépített eszközök, kommunikációk lehetővé teszik, hogy a gyerek játékosan elsajátítsa az eszközök nevét, bizonyos játékfajták német megfelelőjét.

Cél:

A szabad játék és a játékba integrált tanulás során a német nemzetiségi hagyományok, játékok, táncok és a nemzetiségi nyelv megismertetése.
Feladatok:

– Olyan eszközök biztosítása, melyek a nemzetiségi múltat idézik és a szabad játékban illetve a szerepjátékok során felhasználhatók. /sámli, stokedli, sparherd, dirndli /

Fontosak azok az asztali játékok, melyeket németül is lehet játszani és ezekkel a nyelvi fejlődést elősegíteni /memória, lottó, dominó stb./
A német nyelvet képviselő óvónő játéksegítő módszerei németül történjenek.
Az óvónő német ölbeli játékai nagyon fontosak a kiscsoportos gyerekeknek, hiszen többségük bekerülve csoportunkba nem érti a német nyelvet. Ez a eltöltött pár perc az óvónő ölében, közben a német mondókát hallva megnyugvást nyújt.

A KÖRNYEZET MEGISMERTETÉSE, ÁPOLÁSA, TEVÉKENY MEGSZERETTETÉSE

Célok:

A gyerekek ismerkedjenek meg lakóhelyük nemzetiségi múltjával, jellegzetes foglalkozási ágaival /halászat, szőlő termelés /
Ismerkedjenek meg sajátos nemzetiségi ünnepeinkkel, szokásainkkal. / farsang, búcsú, Márton napi lampionos felvonulás /

Feladatok:

.

A közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során is a németül beszélő óvónő csak németül beszéljen a gyerekekkel.

A fejlődés várható eredménye az iskoláskor végére:

Ismerjék és tiszteljék a nemzetiségi hagyományokat, szokásokat.
Tudjanak tájékozódni a természetről szóló kommunikációs helyzetekben.
Mozgás, mozgásos játékok

Csoportunkban jelentős helyet foglal el a szabad mozgás, melyre szinte minden nap az udvaron adunk lehetőséget. A gyerekek gumicsizmát és esőkabátot hoztak otthonról, melyet a csoportunkban kialakított kis szekrényben tárolunk. Így még esős időben is ki tudunk menni egy sétára.
Egy héten egyszer egy irányított mozgásra is sor kerül, melyet a német nyelvet beszélő óvónő német nyelven, mozgással kísér.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

A gyerekek megértik az óvónő „utasításait”.
Ők is németül beszélnek, kommunikálnak az óvónővel, olykor egymással is.
Vers, mese, dramatikus játék

Célok:

A gyerekek ismerjék és szeressék meg a nemzetiségi és anyaországi meséket, verseket, mondókákat.
E szellemi értékek a hagyományok gazdagságát hozzák közel a gyermekhez, melyen keresztül formálódjon a kisebbségi identitástudatuk.
A mesék, mondókák lehetőséget adnak a gyerek nyelvi fejlesztésére, különösen a szókincs gazdagodik.

Feladatok:

A magyar és a német nyelvű mesék helyes arányban történő összeállítása.
A német nyelv fejlesztése mesékkel, mondókákkal, versekkel.

A helyi kultúrából, illetve az anyaországból merített meséket leegyszerűsítve, netán átírva meséljük. / Grimm-mesék, „Eric Carle: Die kleine Raupe Nimmersatt „ stb./

Kedvelt magyar meséket átfordítunk. Vigyáznunk kell arra, hogy egy mesét ne meséljünk egyszerre magyarul és németül. A német nyelvű meséket mindig illusztráljuk. / bábok, rajzok/

Csoportunkban egy mesét egy hétig mesélünk. A következő héten lehetőséget adunk a gyerekeknek a mese feldolgozására. Vagy a megfelelő bábokat készítjük elő, vagy a megfelelő jelmezeket, de a gyerekek le is rajzolhatják a mesét, a rajzokból pedig kiállítást rendezünk.
Ének, énekes játékok, zenehallgatás

Célok:

A német zenei élmények, dalok megismertetése, megszerettetése.
Német illetve nemzetiségi énekes játékok megismerése.
A német nemzetiségi tánckultúra bemutatása.

Feladatok:

A magyar és német nyelvű dalok, énekes játékok helyes arányban történő összeállítása.
Német nemzetiségi táncok elsajátítása.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

A gyerekek szeressék a nemzetiségi dalokat, énekes játékokat.
Ismerjenek német néptáncokat.
Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka, barkácsolás

Cél:

A német nemzetiség sajátos motívumaival, színeivel történő ismerkedés.
A gyerekek ismerkedjenek meg régi kézművességekkel.

Ellátogatunk a szomszédos fazekas műhelybe, ahol megismerkedhetnek a gyerekek az agyagozás rejtelmeivel

Csoportunkban szövőkeretek is vannak, ezekkel szőhetnek a gyerekek.
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

– Értsék a leggyakrabban használt német szavakat, mondatokat, az óvónő utasításait, közléseit, kérdéseit.

– Tudjanak egyszerű kérdésekre németül válaszolni.

– Értsék meg az ismert rövid meséket, történeteket.

– Képesek legyenek rövid, tőmondatokat alkotni.
A német nemzetiségi hagyományok ápolása, sajátos ünnepeink

Csoportunk életét áthatja a német nemzetiségi hagyomány őrzés, hagyományápolás. Ezt célozzák a csoportban a megismert énekek, mesék, táncok. Ehhez tartoznak még a hagyományos ünnepeink.
Márton-nap /nov. 11./

A Márton-nap nem is annyira nemzetiségi, mint német ünnep. Szent Mártonra emlékezünk, aki a kemény hidegben megosztotta köpenyét a didergő koldussal, majd püspökké avatása elől szemérmesen elbújt a libák közé, akik azonban elárulták gágogásukkal.
Ezt a megemlékezést délután tartjuk csoportunkban, ahol énekelünk, verselünk és elmeséljük Márton legendáját. Majd meggyújtjuk az erre a napra barkácsolt lámpásainkat, hogy ezután elvigyük a fényt a templomba, hogy onnan világítson a hosszú, sötét, téli éjszakákon. Ezt követi a szülők, vendégek kíséretével egy lampionos felvonulás a kitelepítési emlékműhöz, melyet az iskola alsó tagozatos nemzetiségi csoportjával közösen szervezünk.
Nemzetiségi falunap

A önkormányzat rendezésében a búcsúi ünnepségen német nemzetiségi, a falu régi életét idéző játékokkal, táncokkal szerepel kis csoportunk.
Csoportunk kapcsolatai
Német nemzetiségi önkormányzattal
Az önkormányzat támogatója, pártfogója a kétnyelvű óvodai nevelőmunkának, a nemzetiségi hagyományok hiteles felelevenítésének, közösségi megmozdulásoknak.
Formái:

Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések
Nemzetiségi rendezvényeken, ünnepi megemlékezéseken való részvétel

Németnyelvű óvodákkal, csoportokkal
Baráti ismeretséget alakítottunk ki a Bánfalvi Óvodával és a mosonmagyaróvári Bóbita Óvodával. Kölcsönösen látogatjuk egymást, kirándulást szervezünk a gyermekeknek, ami a német nyelv gyakorlásának legjobb módja
Formái:

Csoportlátogatások.
Elemző megbeszélés, a tapasztalatok összegzése.

A NyME Benedek Elek Pedagógiai Kar nemzetiségi tanszékével való kapcsolattartásban kérésükre, igényeiknek megfelelően bemutatókat szervezünk, lehetővé tesszük a hospitálásokat.
Formái:

Harmadéves hallgatok külső szakmai gyakorlata.
Továbbképzéseken részvevő óvodapedagógusok látogatása, munkánk bemutatása.

Személyi és tárgyi feltételek
Személyi feltételek
– Csoportunk kétnyelvűsége miatt elengedhetetlenül szükséges két óvónő jelenléte a csoportban.

A csak német nyelvet beszélő óvónő rendelkezzen német nemzetiségi felsőfokú végzettséggel.
A csak magyar nyelvet beszélő óvónő értse a kisebbség nyelvét.

Tárgyi feltételek
– Olyan asztali játékok, melyekkel játszva a gyerekek nyelvi fejlődése elősegíthető / memória, lottó, különféle társasjátékok stb./

Képeskönyvek, melyeket az óvónő német nyelven mesélhet el, írhat le.
Német módszertani könyvek, a német nemzetiségi óvónő munkájának segítésére.
Műszaki berendezések, melyek a néptáncok zenéit közlik.

VI. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI

Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. Fontos feladatunk a hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségekben, mint belső tartalmukban.

V./1. A gyermek életének jeles napjai

A gyermek születésnapjának megtartása szép hagyomány. Az ünneplés csoportonként hasonlóan zajlik: az óvónők apró személyes ajándékot készítenek (bábot, kedvenc állatfigurát). A csoporttársak dalokkal, versekkel, köszöntővel kedveskednek, ezt az ünnepelt otthonról hozott finomságokkal (gyümölcs, szörp)
viszonozza.

V./2. Egyéb ünnepeink

Érzelmi kötődésekkel hosszan készülődünk ezekre családias hangulatban. Ez a tevékeny készülődés, tervezgetés teszi az ünnepeket izgalmassá, örömtelivé és felszabadulttá, amit tevékenyen együtt élünk meg.

Mikulás
Meglátogatja óvodásainkat a jóságos Szt. Miklós (beöltözött szülő), aki puttonyából szedi ki a csomagokat, ami óvónők által készített ajándék. Hagyománnyá lett, hogy az óvónők bábelőadással szórakoztatják a gyerekeket, így fokozzák az ünnep örömét.

Karácsony
A készülődés egész hónapban folyamatos: mézeskalácssütés, karácsonyfadísz-, ajándékkészítés, ünneplés csoportonként.

Farsang: változó módon, a programba illő mókás, tevékenység. Tombolával, jelmezes szépségversennyel, az óvónők vidám jeleneteivel való szórakoztató délelőtt. Megrendezhető az egész óvodát érintő egyszeri alkalommal, vagy csoportonként külön is.

Hazafias ünnep: Március 15.-e.
Történetek a magyar huszárról, csatáról, katonásdi játékok, zászló, kokárdakészítés, nótázás lehet az ünneplés. Csoportonként, programba illesztett módon történik.

Húsvét
Hagyományok átélése játékos formában, hangulati előkészítés. Tojásfestés, locsolkodás.
Anyák napja
Csoportonként nyitott nap keretében: dallal, verssel, gyermekek által készített ajándékkal köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat.
Nagycsoportosok búcsúztatása
A szülők igényének, kérésének megfelelően hagyománnyá lett a nagycsoportosok évzáró ünnepe. A műsor második felében az iskolába menőket búcsúztatjuk és megajándékozzuk őket.

Gyermeknap
Tartalmas, színes, vidám nap: ügyességi, játékos feladatokkal, mozgásos versenyjátékokkal, légvárral, villanyautóval, alkalmanként kirándulással.
Nyár eleji kirándulások
Ezek megszervezésével színesítjük hétköznapjaikat (pld.: utazás a nagycenki kisvasúton, hajókázás a Fertő- tavon, autóbuszos kirándulás a sarródi Madárvártához).
VI. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

VI./1. Óvoda- család

Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve ápoljuk, védjük, neveljük, fejlesszük a gyerekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk céljait, feladatait. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a család nevelési eljárásait, szokásait megismerjük. Óvodai nevelésünk csak akkor lehet eredményes, ha ezt a szülők egyetértő beleegyezése támogatja és létrejön az összhangban történő nevelés. Vállaljuk, hogy a gyermeket gondozzuk, szeretjük, képességeikhez mérten megtanítjuk mindenre, amit egy ilyen korú, gondosan nevelt kisgyermeknek illik tudni. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak érezzük a hiteles tájékoztatást, a tapintatot a segítségadást.

Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk.

A szülők igényeinek megfelelően igyekszünk minél több lehetőséget adni arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe.
A szülői szervezet munkaterv szerint működik és gyakorolja a szülők jogait.

A kapcsolattartás formái:

Beíratás, az első személyes kapcsolatfelvétel
Összevont- és csoport szülői értekezletek: együttes tájékoztatás az óvoda munkarendjéről, közérdekű nevelési kérdésekről, változásokról.
Családlátogatások: ismerkedés a családdal nevelési szokásaival.
Egyéni beszélgetések: az aktualitásnak megfelelő egyéni esetmegbeszélés.
Nyitott óvoda: a szülők részvétele az óvodai életben. Előzetes megbeszélés alapján a szülő belátogathat a csoportba, megismerheti gyermeke óvodai életét.
Közös ünnepségek: farsang, anyák napja, a nemzetiségi csoportban: Márton napi megemlékezés- lampionos felvonulás, kétnyelvű búcsú
Egyéb közös programok: őszi zsongás, gyermeknapi kirándulás, az ünnepek előkészítésében való részvétel.
VI./2. Óvoda- iskola

Az óvoda- iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje céljainkat: az egyéni képességek figyelembevételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletbe tartásával, környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező az iskolai életre alkalmassá váló gyermekeket neveljünk.

Fontosnak tartjuk, hogy az átmenet minél zökkenő mentesebb legyen. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolatra törekszünk az iskolával. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.
Az együttműködés formái:

Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: tanév elején meglátogatjuk az első osztályosokat, tanév végén pedig levisszük a nagycsoportosokat, hogy ismerkedjenek az iskolával.
Szakmai megbeszélések, közös tanácskozások az alsós nevelőkkel: olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani kérdésekben, amelyek segíthetik az óvoda- iskola átmenet zökkenő mentesebb megvalósítását.
Szülői értekezleten való részvétel: a leendő elsőosztályos nevelők tájékoztatják a szülőket pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről.
Közös rendezvények, ünnepek szervezése: Márton-napi felvonulás, a nemzetiségi búcsú műsorának közös lebonyolítása.
VI./3. Óvodánk egyéb kapcsolatai
Önkormányzati fenntartóval

Kapcsolatunk korrekt, bizalomra épülő: részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Időpont egyeztetéssel a polgármester bármilyen témában fogadja az óvodavezetőt.

Formái:

Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések.
Óvodavezető beszámolója.
Óvodavezető részvétele azokon a képviselőtestületi üléseken, amelyek az óvodát érintik.
Német- és cigány önkormányzattal

Kapcsolatunk kielégítő, az információk áramlása megfelelő, korrekt.

A fertőrákosi NKO-val történt megegyezés szerint megtörtént a második német nemzetiségi csoport beindítása.

Egészségügyi szervekkel: védőnő, gyermekorvos, ÁNTSZ

Formái:

Alkalmankét esetmegbeszélés.
Időszakos szűrés az óvodában, orvosi rendelőben. Évente orvosi vizsgálat minden gyermekre vetítve, tanköteles korúak iskolai alkalmassági vizsgálata
A jövőben szeretnénk biztosítani az évenkénti fogászati szűrést is.
Tájékoztató előadások szervezése a szülők igényeinek megfelelően.
Nevelési Tanácsadóval, logopédussal

A kapcsolattartás formái:

Logopédiai szűrés szeptemberben középsős és nagycsoportos gyermekeket érintve.
Egyéni fejlesztés a rászoruló gyermekek részére.

Szakmai szervekkel: Megyei Pedagógiai Intézet

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, tanfolyamokat.
Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújítása érdekében igénybe vesszük segítségüket.
Szívesen fogadjuk azt a szolgáltatást is, melyet a pedagógiai szaktanácsadók- és szakértők kérésünkre teljesítenek.
VII. SAJÁTOS FELADATAINK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK
VII./1.Gyermekvédelem

Óvodánkban is markánsan megjelenik a helyi társadalom szerkezete, összetétele, mivel gyermekeink eltérő szociokultúrális környezetbél kerülnek hozzánk. Sajnos sok családot érint a munkanélküliség, magas a családi pótlékból, segélyből, járadékból élők száma, így az egy főre jutó jövedelem igen alacsony. Az anyagiakra való hivatkozással ritkán szerveznek közös családi programot. Sok családnál a gyermekkel együtt töltött idő sem közös tevékenységgel telik el. A közös játék, a mesélés ritka. A nem eléggé inger gazdag környezet és a családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikációs hiány meghatározza teendőinket.

Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés, a gyermekvédelmi munka megerősítése. Ennek a munkának komoly hagyományai vannak óvodánkban.

Célunk: évente számba vesszük a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekeink fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Feladatunk: segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása..

Alapvető nevelési módszerünk: az egyéni bánásmód, a tapintatos, személyes kapcsolattartás, a családi nevelés felelősségének erősítése. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk.

A veszélyeztetett gyermek gyermekvédelmi törvény szerinti meghatározása: A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, ami a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Nem azonos a csupán szociálisa hátrányos helyzetben lévő gyermekekkel.

Hátrányos helyzetű gyermek az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

A gyermekvédelmi munka fő feladatai:

Fel kell ismerni és fel kell tárni a gyermekek problémáit.
Meg kell keresni a problémák okát.
Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.
Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
Gyermekvédelmi programunk: átfogja az óvodai élet egészét, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő- óvó intézkedéseket tegyen, és a rászoruló gyermekek életlehetőségei javításában részt vegyen.

VII./2. Cigány kisebbségi feladatok

Nevelő- fejlesztő munkák során figyelembe vesszük a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelvei”-t Az óvodánkban a cigány gyermekek aránya kb. 18% körül mozog. Többségük hátrányos helyzetben él. A környezeti tényezők elégtelenségének oka társadalmi természetű, melyek következményei megmutatkoznak a személyiségfejlődésben, a szociális magatartás és alkalmazkodóképesség gyengeségében, az értelmi fejlődés bizonyos lemaradásában. Célunk: kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait, segítsük őket szociális beilleszkedésük során, biztonságérzetet nyújtsunk számukra, mely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását.

Feladatunk: a gyermekek megismerése, a lemaradás területének és mértékének megállapítása, és felzárkóztatása, melynek színtere a játék A fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással látjuk el. Feljegyzéseinket a gyermekek személyi dossziéjában rögzítjük.

Az óvodapedagógusok rendszeresen látogatják az etnikai családokat, különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre. Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülők felelősségét a gyermek otthoni gondozása, nevelése iránt.

Az óvónők a cigány szülőkkel való előítélet mentes, megbecsülése és bizalmon alapuló kapcsolata pozitív modellt ad a nem cigány szülők részére is.

Mindent megteszünk a cigány gyermekek képességeinek fejlesztéséért, hogy biztonságosan megkezdhessék iskolai tanulmányaikat.

VII./3.Sajátos nevelési igényű gyermekek

A sajátos nevelési igényű gyermekeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Nevelő- fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

VII./4. Speciális szolgáltatásaink

Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások: logopédia, fejlesztőpedagógia
VIII. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK INTEGRÁCIÓJA ÓVODÁNKBAN

Mottó:

„Közös a világunk: nincs külön világ az épek és egy másik a fogyatékossággal élők számára, egyetlen világ van, s valamennyiünknek abban kell élnünk, emberséges békességben.” Könczei György

Óvodánk nevelési programja nem tartalmaz kiemelt integrációt. Ajtónk mindenki előtt nyitva áll. Nincs normál, vagy más. Csak gyerek van. Egyetemes emberi érték, hogy minden emberi élet értékes. Nem görcsös áldozatként, hanem belső meggyőződésből fakadóan hinnünk kell, hogy a sérült gyermek felnevelése, a társadalomba való integrációja nem lehetetlen. Vállalni tudjuk a részleges (időben korlátozott) integrációt.

Az integráció célja: a szocializációs élettér megteremtés, mind az érintett, mind az egészséges gyermek részére. Fő célunk pedig a természetes élethelyzetek megélése, a mintautánzás, másolás. Az egyenlő esélyek megvalósulásának alapfeltétele, hogy olyanná kell formálni a befogadó közeget, az óvodát, a nevelést-oktatást, hogy a gyermek jól tudjon benne fejlődni, és már gyermekkorban megtalálja helyét a társadalomban.

Alapelveink:

– a másság elfogadása mellett a személyiségfejlesztés, tolerancia

– a gyermeki jogok tiszteletben tartása

– a sajátos nevelési igényű gyermek különleges védelme, érdekeinek figyelembe vétele

– a gyermekek közösségi, társas, érzelmi kapcsolatrendszerének biztosítása

– a sajátos nevelési igényű gyermekes családok támogatása, beilleszkedésük elősegítése

– az egyéni fejlődési ütem eltérésének figyelembevétele

– a pedagógiai hatások összehangolása

Az óvoda funkciója:

óvó-védő funkció:

a törvény alkalmazása
együttműködés a családokkal
szociális funkció:

a gyermek(ek) szükségleteinek megfelelően a személyes gondoskodást nyújtó szakellátási formák kezdeményezése a gyerek(ek) fejlődésének érdekében
nevelő- személyiségfejlesztő funkció.

a gyermek(ek) beilleszkedésének elősegítése: együttérzés, nyitottság
a nevelőhatások összehangolása
kiemelt szerepet kap a másság, a tolerancia alapjainak lerakása

Óvodapedagógusi kritériumok:

Szociális érzékenység
Empátia
Belső elhivatottság
Pozitív hozzáállás a sérült gyermekhez, eltérések elfogadása
Különbségek kezelésének képessége
Megfelelő felkészültség
Többletmunka vállalása

Óvodánk csoportszerkezete: három vegyes korcsoport működik óvodánkban, ez pedig ideális az integráció szempontjából, hiszen minél heterogénebb egy gyermekcsoport, annál kevésbé tűnik másnak az, aki valóban jobban eltér az átlagtól. Itt eleve nem lehet életkorok szerint differenciálni, hanem akarva- akaratlanul is képességek szerinti bánásmódra késztet minket a helyzet.

Az óvoda napirendje: a folyamatos napirend az a napirendi forma, ami kellően rugalmas az egyéni bánásmód fokozott érvényesítésének megvalósításához. Az időben behatárolt napirend viszont biztonságot nyújt a gyermekeknek. Óvodánkban mindkét napirend elfogadott, hogy melyiket alkalmazza az óvónő, mindig az aznapi tevékenységek határozzák meg.

Az óvodai élet megszervezése:

személyi feltételek: csoportonként a nevelőmunkát két főiskolát végzett pedagógus végzi, valamint az ő tevékenységüket segíti még a szakképzett dajka. Az integrációhoz elengedhetetlenül szükséges még a szakember, vagy szakemberek akiknek a szakterületéhez kapcsolhatók az integrált gyermekek (pld.. gyógypedagógus, gyógytornász, vagy szomatopedagógus, logopédus, szurdopedagógus, tiflopedagógus stb.) Ők utazó tanárként kerülnek rendszeres kapcsolatba az érintett gyermekkel. Az óvodapedagógus és az óvodai személyzet felkészítése, képzése
Tárgyi feltételek: természetesen bizonyos eszközök, fejlesztőszerek beszerzése is feltétel. A mozgás és érzékszervek fejlesztéséhez elengedhetetlen eszközökről, játékokról van szó, valamint ha kell, az épület akadálymentesítéséről.
Anyagi feltételek: a törvényben foglaltak szerint az érintett gyermek(ek) után dupla, esetenként tripla normatíva jár, melyet speciális eszközök vásárlására, valamint egyéni- vagy csoportos fejlesztő foglalkozások finanszírozására lehet költeni.
Az integrációban részt vevő óvodapedagógusok legfontosabb feladatai, 1, alapos anamnézis 2, a gyermek beilleszkedésének segítése, majd a nevelése, 3, támogatni tudják a MÁS gyermekekkel foglalkozó szakemberek speciális fejlesztő munkáját gazdag módszertani repertoárjukkal, valamint a számukra biztosított segédanyagok segítségével, a saját mindennapi tevékenységükben

Milyen gyermek integrálható az óvodába?

Mivel a normál csoport személyi ellátottsága nem változik, az integrálás után (során), ezért mindenképpen annyi és olyan gyermek kerülhet egy csoportba, aki szobatiszta, és testi szükségleteit a csoport életkori sajátosságainak megfelelően képes kielégíteni. Mozgásállapota azon a szinten van, hogy ha segédeszközzel is, de képes önálló helyváltoztatásra. Jelenléte nem gátolja ép társait addigi óvodai életük folytatásában, vagyis a csoport életébe be tud illeszkedni. Az értelmi fejlettség szintje kevésbé meghatározható. Minden gyermek esete egyedi elbírálás alá esik a szakvélemény figyelembe vételével.

Az integrációs folyamat leírása:

Gyermekorvos, védőnői kezdeményezések hatására vélemény alakul ki a gyermekről, hogy az átlagtól eltér. A MÁS-ság kiderülhet az óvodai élet folyamán, ilyenkor az óvodapedagógus is kezdeményezhet.
A szülő beszerzi a szakértői bizottságok szakvéleményét (pld. óvodai felvétel okán)
A szakvélemény birtokában felkeresi a polgármestert, és írásban kér segítséget gyermeke óvodában történő elhelyezéséhez.(KT. 13. §)
Az intézmény fenntartója biztosítja a gyermek fejlesztéséhez, fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezt követően a jegyző tájékoztatja az illetékes szakértői bizottságot. (KT. 30. §, 91. §)
A szakértői bizottság elvégzi az integrált nevelés feltételeinek megállapításához szükséges vizsgálatokat, kontrollvizsgálatokat.
Az óvodai beíratásnál a gyermek adatinak felvételén túl fel kell jegyezni a szakvéleményt kiállító intézmény nevét, címét, egyéb elérhetőségét, a szakvélemény számát.
A családlátogatás alkalmával anamnézist kell végezni. 1, a gyermek megfigyelése 2, a szülők elmondása 3, információ gyermekorvostól, gyógypedagógustól 4, a szakvélemény értelmezése szakember segítségével.
A gyermeket be kell vezetni a csoportba, ott a többiekkel el kell fogadtatni másságát, el kell érni, hogy elfogadják őt – a gyermekközösség felkészítése.
Tervezés: az integrált gyermek képességeinek megismerése, nyomon követése, azok regisztrálása nagyobb odafigyelést, tudatosságot igényel. (Szem előtt tartva mindenesetben, hogy a felmérés célja a megismerés, illetve a megismerés általi fejlesztés, a továbblépés meghatározása, és nem a mindenáron való felzárkóztatás.)
Egyéni fejlesztési terv készítése: a szükséges alkalmazható eszközök, módszerek, a feladatcsökkentés mértéke, segítés szükségessége (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus stb) az elért eredmények tapasztalatcsere útján történő elemzése.
Differenciált bánásmód: a differenciálás eddig is azt jelentette, hogy mindenki más, ezért mindenkivel másképp kell bánni. Ezt a szemléletet követve automatikusan belefér a még inkább más gyermek nevelése, csak nála egy kicsit intenzívebben érvényesítjük azt.
Folyamatos kapcsolattartás a szakemberekkel, munkájuk megismerése, a két (esetleg több) pedagógus munkájának összehangolása.
Az óvodai élet tevékenységi formái, a tevékenységek szerepe:

A játék kiemelt szerepe is segíti a gyakorlatot, hiszen az együttjátszás során az érintett gyerekek sajátos, ám jelentős bekapcsolása az egyetlen igazi élettér, amelyben az együttesség maradéktalanul érvényesülhet.
A tanulás. A mikrocsoportos tanulási forma is segíti az integráció hétköznapjait, hiszen a képességek szerinti csoportosítás és a kis csoportok együttműködése eleve arra készteti az óvónőket, és a gyerekeket is, hogy együtt legyenek a gyerekek a tanulás során, de különböző módon
Kapcsolatok:

Az óvoda a családok felé partnerként közelít, és ilyen magatartást kér tőlük a közös cél elérése érdekében.

Szoros együttműködés a szakemberekkel, szakmai kooperációk: felkészítő előadások, fejlesztési terv készítésében segítség kérése, tapasztalatcsere.

Továbbképzési terv:

Átgondolt továbbképzési terv, szakirányú továbbképzés a vállalt sajátos nevelési igényű fogyatékossági típusnak megfelelően.
lX. PROGRAMUNK ERŐFORRÁSAI
lX./1. Személyi feltételek

Az óvoda személyi feltételei jónak mondhatok. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik, így tudjuk biztosítani, hogy a nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában az óvónő végzi. A dajka létszám csoportonként egy fő.

Óvónőink mindnyájan felsőfokú végzettségűek, a kétnyelvű csoportban német nemzetiségi óvodapedagógus dolgozik, és ez végzettség mindenkor feltétel.

A dajkák dajkaképzőben szerezték meg a gondozásban, egészségügyi ellátásban, nevelésben az alapismereteket.
Az óvoda dolgozói:

Felsőfokú végzettségű, főállású óvodapedagógus száma: 7

Szakképzett, főállású dajkák száma: 3

Technikai dolgozók száma: 2 (fejlesztőpedagógus, kertész)
Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét az óvónő személyisége, a nevelőtestület légköre és a vezető közreműködése dönti el.
Fontosnak tartjuk az egy csoportban dolgozó óvónők jó együttműködését, a gyerekekre vonatkozó információk átadását, a munkával járó erőfeszítések és tapasztalatok megosztását. Az óvónői párok tudjanak együtt tervezni, összehangoltan dolgozni.
Igényünk van a folyamatos önképzésre, szükségesnek tartjuk a továbbképzésben való részvételünket. Óvónőink széleskörű szakirányú továbbképzésben vettek részt.

Dajkák közössége:
Az óvodai nevelés-gondozás feladatai nélkülözhetetlenné teszik a dajkák lelkiismeretes, pontos és hozzáértéssel végzett munkáját. Az óvónők továbbra is vonják be őket a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak gyakorlásába (pl. séták, kirándulások alkalmával, gondozási feladatok ellátása, étkezési előkészületek, stb.),- így közvetlenül és tevékenyen részt vesznek a csoport életében.

lX./2. Tárgyi feltételek

Óvodánk egy régi, műemlék jellegű, többször átalakított épületben működik, melynek állagát igyekszünk fenntartani, és állandó felújításokkal korszerűsíteni, és van egy teljesen új épületrészünk ,ami minden igényt kielégít.
A csoportszobák száma: 3. minden csoportszobánk tágas, világos (kb. 50m2). Egy gyermekre jutó alapterület (kb. 2m2) megfelel a törvény által előírt maximális létszámnak.
A régi épületben található még: 3 kisméretű öltöző, 3 mosdó-WC, 1 tornaszoba, 1 nevelői szoba, szertár, tálaló konyha, WC-vel öltözővel, fürdőszobával. Berendezési tárgyaink, bútoraink viszonylag újnak mondhatók, bár folyamatos felújítást igényelnek. Ez a korszerűsítés évenként a fenntartó önkormányzat pénzügyi segítségével, költségvetési keretből történik.

Játékkészletünk egyre bővülő, az elhasználódást folyamatosan próbáljuk pótolni. Játékot, könyvet adományként német testvéróvodánktól több alkalommal is kaptunk, melyet még jól tudunk használni.

Hatalmas udvar és kert (4 637m2) tartozik az épülethez. Árnyas-napos, füves-aszfaltos részekre tagoltsága, homokozói, tornapályája, kerti pavilonja változatos tevékenységekre, sokfajta játékra ad lehetőséget.

Környezetünkhöz igazodó, többnyire természetes anyagokból készült ügyességet és mozgást fejlesztő játékszerei nagyon kedveltek és igazi játszótéri hangulatot teremtenek, így biztosítjuk gyermekeink jó közérzetét.

A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, karbantartásukra, bővítésükre folyamatosan lesz szükség.

lX./3. Az óvodának a program céljaira rendelt eszközrendszere

A játéktevékenység eszközei

Az alapvető játékeszközök beszerzése költségvetésből minden csoportban megfelelő.
Költségvetési kereten kívül: támogatások révén, az óvónők által készített kiegészítő játékok, bábok gazdagítják a különböző játékfajták eszközeit.
Az egészséges életmódra nevelés eszközeként bevezettük az óvodai úszásoktatást. Az oktatás díját a szülők fedezik a busz költség az óvodára hárul.

Feladataink:

Az ízléses, praktikus játékkellékek, félkész játékok, anyagok, barkácsszerszámok, képességfejlesztő játékok folyamatos bővítése.
Tervezzük a játékbútorok cseréjét, felújítását; a mozgásfejlesztő udvari fajátékok, egyéb szabadtéri játékeszközök (mókuskerék, roller, szánkó, stb.)
Költségvetési keretből, alapítványi segítséggel, valamint pályázatok útján szeretnénk a tornaeszközöket, sportszereket, fejlesztő (DISCOVERY TOYS) játékokat kiegészíteni.
Az óvodai tanulás eszközei

A szakmai eszközök beszerzése költségvetési keretből (kis hányada szülők felajánlása révén) történik.
Mennyiségi és minőségi bővítés folyamatosan:
A rajzolás, mintázás, kézimunka terén (különböző színes papírok, kartonok, ollók, festékek, ecsetek, pasztell- és zsírkréták, színes ceruzák, filctollak, munkatáblák, finomított agyag, gyurma, stb.).

Új gyermekméretű bábparaván beszerzése, a dramatizálás esztétikus eszközeinek bővítése.
A testnevelés kéziszereinek felújítása (különböző méretű labdák, karikák, rövidebb-hosszabb szalagok, színes kendők, 4 db tornazsámoly, stb.)

Zenei kelléktárunkhoz új hangszerek: ritmusbot, 2 oktávos metallofon, csörgődob, különböző méretű cintányérok; valamint az ORFF egységcsomag beszerzése.

A külső világ tevékeny megismeréséhez, a munka jellegű tevékenységekhez: gyermekméretű kerti szerszámok, kis öntözők, söprűk vásárlása.
Ki kell egészíteni audió-vizuális eszközállományunkat (új rádiósmagnetofon, kazetták, filmek).
Óvodai meséskönyvek, ismeretterjesztő könyvek, valamint szakkönyvi ellátottság
Mesekönyv ellátottságunk kis fejlődést mutat, mivel költségvetésünkből kissé többet fordíthattunk a gyermekirodalmi kiadványokra.
Adományként német nyelvű mesés-verses-dalos játékos könyveket is kaptunk

Feladataink:

A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően képeskönyvek, leporellók, lapozok, mondókák-kiolvasós-verses könyvek további beszerzése csoportonként.
A továbbképzések elméleti anyagának biztosítása, új szakkönyvek, kiadványok vásárlása.

Az étkezéshez szükséges beszerzések
Porcelán, üveg és rozsdamentes edények, kis kenyérkosarak, szép tálcák, ételszállító nagyméretű edények.

A nevelési oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzék szerint óvodánk a következő helyiségekkel nem rendelkezik:

elkülnítő szoba

Óvodánk rendelkezik az eszközjegyzékben szereplő bútorzattal, tisztálkodási felszerelésekkel, felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközökkel, a nevelőmunkát segítő játékokkal, egészség- és munkavédelmi eszközökkel.
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének speciális eszközeit a mindenkori igényeknek megfelelően szerezzük be

X. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
X./1. Óvodánk írásos dokumentumai
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Fertőrákosi Óvoda Helyi Pedagógiai Programja
Az intézményvezető éves pedagógiai, működési terve

Aktuális szervezési-tanügyigazgatási feladatok. A helyi program kiemelt feladatai. Elemzés, értékelés. A csoportok látogatásának terve.

A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja
Szokás és szabályrendszer tervezése (időkeret: fél év)
Esemény terv-programterv (időkeret: negyed év)
A tevékenységi rendszerfejlesztési terv (időkeret:1 hét)

Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma- személyi dosszié
Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3-7 éves korig kiterjed a nevelési és a tanulási folyamatokra is. Ez a dokumentum szolgálja a német nemzetiségi és a cigány etnikumhoz tartozó gyermekek fejlesztésének mutatóit is.
Felvételi-mulasztási napló
Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartás.

X./2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése
Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése.
Területei:

Dokumentumok ellenőrzése, elemzése.
A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése.
Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése.
Helyi nevelési program megvalósulásának nyomonkövetése, ellenőrzése.

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője felelős, tehát az ellenőrzés is elsősorban az ő feladata.

Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.
A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik:

A gyermekek fejletségének értékelése.
És az óvónői gyakorlati munka szintjén.

A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. A gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan gyűjtjük a személyi dossziéban az óvodás évek alatt, ezért az összehasonlítás azonnali eredményt mutat. A fejlettségi mutatók ismeretében a gyakorlati munka megfigyelése egészíti ki az óvónői pedagógiai gyakorlat ellenőrzését és értékelését.

Az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlődjön.

Az ellenőrzés a tanév folyamán előre ütemezetten történik a MIP-ben meghatározottak szerint.. Év végén összegző értékelés készül. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése.
X./3. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése

A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési-fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek.

Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást és a gyerekekhez való igazodást biztosítják.

A gyermekcsoport nevelési-tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. A terv nem megmásíthatatlan, hanem az élethelyzetek, a gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot.
A vezető óvónő a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját és feladatát. Év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésüknek alakulásáról.

Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön.

Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat, eredményeket.

A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.

Xl. AZ ISKOLAI ALKALMASSÁG JELLEMZŐI

ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

A gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként az egészségesen fejlődő kisgyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejletséget.

A testi érettséget az orvos állapítja meg.

A pszichikus érettség hiteles ismerői az óvónők és a szülők. Az óvónők folyamatos megfigyelése, az együtt eltöltött hosszú idő reális véleményezéshez vezet, mint a teljesítményszintek mérése, különleges vizsgálatok sora. (Kivételek ez alól az átlagostól eltérő, problémás gyermekek. Az ő esetükben a megfelelő szakember közreműködése szükséges.)
Tapasztalataink szerint:

Megfelelően kommunikáljon, életkorának megfelelően ki tudja fejezni gondolatait, érzelmeit.
Elemi ismeretekkel rendelkezzen önmagáról és környezetéről, ismerje a viselkedés alapvető szabályait, szokásokat.
Testileg arányosan fejlett és teherbíró legyen, mozgása összerendezett.
Az egészségesen fejlődő gyermek, érdeklődő, a tanuláshoz szükséges képességek folyamatosan fejlődnek, megjelenik a szándékos figyelem, kialakulóban van az elemi gondolkodás.
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára.

A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll:

Az iskolai élet és tanító elfogadására.
Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi.
A szociálisan érett gyermek:

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni.
– Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, miközben kitartása, munkatempója, önfigyelme is alakul.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Szakértői véleményezést végezte:

Dátum: Aláírás:

Egyetértését nyilvánította Óvoda, Fertőrákos Szülői Szervezete:

Dátum: Aláírás:

Az Óvoda, Fertőrákos nevelőtestülete elfogadta:
Dátum: Aláírás:

Jóváhagyta:

Fertőrákos Önkormányzata
Dátum: Aláírás:

A Német Kisebbségi Önkormányzat
Dátum: Aláírás

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
A nevelési program érvényességi ideje

Az óvoda 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő munkáját a nevelési program alapján.
Ezen program érvényességi ideje határozatlan időre szól.
A nevelési program értékelése, felülvizsgálata

A HNP-ben megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
Évente a nevelőtestületnek el kell végeznie a program korrekcióját.
A vizsgálatba bevonjuk a szülői szervezetet is.
A helyi nevelési program módosítása

A módosításra javaslatot tehet: a nevelőtestület bármely tagja
az óvoda vezetője

a szülői szervezet

az óvoda fenntartója

A nevelési program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított program a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától lép életbe.
A HNP nyilvánosságra hozatala

A HNP minden érdeklődő számára megtekinthető.
Megtalálható minden csoportban.

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Pethő Ágnes: Az óvodai nevelőmunka szabályozása. Óv. i. Nevelés 1996. 8.sz.

Balogh Éva: Fejlődéslélektan (Hajdúböszörményi Óvóképző főiskola 1993).

Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió (Tankönyvkiadó 1981).

Neményi Mária: A család (Gondolat 1988).

Dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában (Bp. FER-CO Kft. És a Váci Ofszer Kft. 1994).

Zöldovi: Ötletgyűjtemény kisgyermekek környezet- és természetvédelmi neveléséhez (Szolnok, Tisza Klub 1997).

Az óvodai nevelés országos alapprogramja. Magyar Közlöny, 1996. 71.sz.

Az óvodai nevelés programja. Bp. OPI, 1989.

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM Ped. Int. 1997.

Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – Dr. Ráczné Dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Bp. 1997. Eötvös Könyvkiadó.

Környezetünk felfedezése füzet 1. Száma (Fiumei Óvoda Szolnok) Grafiti Nyomda 1996.

Mérei Ferenc – Binet Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolatkiadó, Bp. 1978.

A Csornai Napközi Otthonos Óvoda nevelési programja. Csorna, 1998.

Láng Judit: Differenciált egyéni bánásmód alkalmazása az óvodában. Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézete, Eger 1988.

Személyiségfejlődés És módszerek. Hajdú – Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Debrecen, 1991.

Varanka Zoltánné: Az óvodai nevelés és tanulás tervezése a csoportnaplóban. LITOGRAPH Kft. Bp. 1997.

Makra Lajosné – Fülöpné Kiss Ibolya – Laki Judit: Óvodai élet a „százholdas pagonyban” 1997. Dezső Lászlóné nyomdája.